107573. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú vevőkészülék

- 3 — impedancia segítségével eszközöljük. Olyan ismeretes berendezések helyett, melyek az audioncső anódkörében vannak, a találmány az árnyékolórácsot használja 5 a visszacsatolás vezérlésére. Azaz, a (17) eső árnyékolórácsiára felvitt feszültséget azon változtatható ellenállással szabályoz­zuk, amely a (25) osúszókontaktusból ós a (26) ellenállásból áll. 10 A (25) csúszókontaktus (26) ellenállá­son elfoglalt helyzetének változtatásával a visszacsatolást megbízhatóan és kielé­gítő módon szabályozhatjuk. Bár a talál­mányt nem kívánjuk meghatározott el-15 méletre korlátozni, az alábbiakban igye­kezzük magyarázatát adni annak, hogy az árnyékolórács-körben lévő változtatható impedancia hogyan vezérli az audionfo­koziat visszacsatolását. 20 A változtatható, ú. n. „tiekler" módszer szerinti szokásos szabályozást nem alkal­mazhatjuk, mert a tiekler távolságának változtatása változtatja az avval kapcso­latos hangolható (18) kondenzátor beállítá-25 sát is, különösen rövidhulláimoknál. En­nélfogva a találmány szerinti elrendezés szükséges, hogy a (2) és (18) kondenzátorok együttes hangolását biztosítsuk, a behan­golást megkönnyítsük és határozott, re-30 produkálható, vi. n. „logging"-ot tegyünk lehetővé. Fix tiekler alkalmazása esetén, a visszacsatolást a (17) cső erősítésének változtatásával szabályozzuk, úgy hogy az árnyékolórács feszültségét a fent leírt ,mó-35 don a (32) kondenzátort, (21) vezetéket, (23) kondenzátort, (22) vezetéket és fix (11) tekercset, fix (15) kondenzátort és föl­delést magában foglal, pályán változtat­juk. A (32) kondenzátort azért alkalmaz-40 zuk, hogy a csőnek az anóda és az árnyé­kolórács közötti kapacitását növeljük. Ez a visszacsatolás hatását rendkívüli módon növeli. A (29) fojtótekercs a rádiófrekven­cia pályáját zárja. 45 A találmány szerinti rövidhullámú vevőkészüléknek váltakozó erősáramú hálózatra való kapcsolása esetén rendsze­rint (35) teljeshullám-egyenirányítót al­kalmazunk. Amint ismeretes, az egyenirá-50 nyitó anódáit az erősáramú (37) transz­formátor (36) szekundertekercsének szem­benfekvő végeihez kötjük, amely transz­formátor primértekerose a váltóáramú (S) áramforráshoz van kötve; ez áram 55 frekvenciája jelen esetben pl. 60. Minthogy ez az elrendezés ismeretes, csak az egyenirányító anódái és az erős­áramú áramforrás közötti összeköttetést ábrázoltuk. A (36) szekundértekercs (38) középsőpontja (39) vezeték útján a (9) fe- 60 szültségeloszitó földelt végéhez, míg a (35) egyenirányító katódája (40) vezeték útján e feszülsógelosztó nagyfeszültségű végé­hez van kapcsolva. A szokásos, (41) söntkapacitásokból és 65 sorbakapcsolt (42) fojtótekercsekből álló szűrőkört alkalmazzuk, hogy az (S) áram­forrás alapfrekvenciájának aránylag ala­csony harmonikusait elnyomjuk. Példa­képpen megadjuk, hogy az az egyenirá- 70 nyitóval szomszédos (41) szűrőkapacitás 2 mikrofarados, a következő (41') kapaci­tások mindegyike 3 mikrofarados, míg az utolsó (41') kapacitást követő (42) kapaci­tások mindegyike kb. 1 mikrofarados lehet. 7 5 Továbbá, mindegyik (42) fojtótekercs nagyságrendje kb. 1000 ohm és a tekercs 2.5 mm-ére (100 mil-jére) 20 henry. A hangfrekvencia-erősítőcsövekhez az anóda­potenciált a (43) pontról és a (9) feszült- §o ségelosztó nagyfeszültségű végéről vehet­jük. A (43) pontról vett feszültség példa­képpeni értéke 250 volt és e feszültséget rendszerint a végerősítő-csőnél alkalmaz­zuk, míg a (9) feszültségelosztó végéről 85 vett feszültség példaképpeni értéke 180 volt és e feszültséget az előző hangfrek­venicia-erősítőosöveknél alkalmazzuk. Ez elrendezés azonban annyira közismert, hogy annak további részletei mellőzhetők. g0 A 2. ábra a teljeshullám-egyenirányító működését diagrammban ábrázolja. Isme­retes, hogy a (35) egyenirányító a váltó­áramú hullámot pulzáló egyirányú fél­hullámokká alakítja át. Szemléltetés cél- 95 jából minden második félhullámot teljes vonallal és ezek között lévő félhullámokat szaggatott vonallal ábrázoltuk. Azt ta­pasztaltuk, hogy a találmány szerinti rö­vidhullámú vevőkészüléknek erősáramú loo hálózatra való kapcsolása esetén, mind­egyik félhullám éles elmetsződése (cutoff action) folytán búgó frekvenciák vezetőd­tek be ós detektálódtak a rövidhullámú vevőben, amely frekvenciák az (S) áram- 105 forráshoz tartozó alapfrekvencia ultra­magas harmonikusainak feleltek meg. Matematikailag bizonyítható, hogy a félhullámú vagy teljeshullámú egyenirá­nyításnál fellépő éles íelmetsződés az (S.) no áramforráshoz tartozó alapfrekvencia harmonikusainak sorozatát kelti. Azt ta­láltuk, hogy ha olyan visszacsatolt audio­nos rövidhullámú vevőt használtunk, amely 15—100 méter nagyságrendbe eső 115 rezgések detektálására eléggé érzékeny, akkor a hálózatra kapcsolt egyenirányító éles elmetsző hatása folytán keletkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom