107571. lajstromszámú szabadalom • Különböző anyagból való két elektródából álló elektródarendszer, melynek elektródáit harmadik anyagból való közbenső réteg különiti el

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAB KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107571. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Különböző anyagból való két elektródából álló elektródarendszer, melynek elektródáit harmadik anyagból való közbenső réteg különíti el. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég* Ein (11 íoven. A bejelentés napja 1931. évi október hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi október hó 4-ike. Találmányunk olyan elektródarendszer, mely különböző anyagból való két elektródából áll, melyeket harmadik anyagból való vékony közbenső réteg különít el. 5 Az ilyenfajta rendszereket asszimétriás vezetőképességük miatt gyakran használják egyenirányítóknak. Használják ezeket az elektródarendszereket pulzáló egyenáramot csillapító kondenzátoroknak 10 is, azonban különféle egyéb alkalmazási lehetőségeik is vannak. Az elektródák alakja többnyire lemez vagy sáv. Az elektródák egyike gyakran fémből van és ebben az estben a vékony közbenső réteget 15 az ezen fémlemezen levő oxidhártya alkothatja. A másik elektróda számos esetben olyan anyagból van, amely, mint pl. a foszfor, nehezen hozható lemez alakjára. Ebben az esetben az elektródákat leg-20 többnyire úgy állítják elő, hogy a kívánt összetétel anyagait porítják, majd ezt a pont, kötőszer esetleges hozzáadásával, a szükséges alakra sajtolják. Az ily módon előállított lemezeknek természetesen még 25 aránylag vastagoknak kell lenniök, miután különben nagyon törékenyek lennének és könnyen töredeznének le. E lemezek vastagsága első sorban azzal a hátránnyal jár, hogy több cellából felépített 30 -#endszer aránylag nagy teret igényel. További hátrány, hogy a szóbaníorgó elektródát alkotó anyag ellenállása általában meglehetősen nagy, úgy hogy az ilyen anyagból készült vastag lemez, nagy 35 ellenállású. Hátrány az is, hogy az áram átfolyásakor a lemezben fejlesztett hőt nehezen lehet kifelé elvezetni. A jelzett hátrányokat találmányunk szerint úgy küszöbölhetjük ki, hogy a poralakú anyagból való elektródát szilárd 40 anyagból való és az illető eletródával egy alkatrészt alkotó, hordképes váz segélyével készítjük, melyre az illető anyagot rásajtoljuk. A megadott módon olyan elektródákat 45 kapunk, melyek tartósak és ennek ellenére vékony lemezek alakjára hozhatók, melyeknek tehát aránylag kis ellenállásuk van. Maguk a lemezek a legkülönbözőbb módon alakíthatók és hajlíthatok 50 anélkül, hogy törés veszélye lépne fel. A váz célszerűen vezető anyagból van, ami által tehát az elektróda ellenállása m ég tovább csökken. Találmányunk egyik kedvező foganatosítása szerint az elektró- 55 dák egyike vagy mindkét elektróda perforált fémre, pl. fémszövedékre sajtolt porból áll, miután különösen szövedéknek van az, a tulajdonsága, hogy a rásajtolt por kiválóan jól tapad hozzá, amiáltal igen 60 egyszerű módon kapunk tartós egészet. Előnyös lehet, ha az a váz, melyre a port rásajtoltuk, a lemez oldalfalaiból kiáll, aminek előnye egyebek között az, hogy ily módon a lemez számára jó hűtést ka- 65 punk, miután a szövedék a hőt a lemez belsejéből kifelé vezeti, ahol a hőt vezetés és sugárzás révén a környezet veszi át. Az elektródából kinyúló, fémből való váz továbbá hasznosítható a bevezető hu- 70 zalok csatlakoztatására. Eddig számos esetben más anyagból, pl- ólomból való lemezt szorítottak a poralakú anyagból készült lemezhez, még pedig kizárólag azzal a céllal, hogy ezen elektróda és a sark- 75 huzal között a vezetői összeköttetés létrejöjjön. Az ilyenfajta lemezek most már teljésen elmaradhatnak.