107571. lajstromszámú szabadalom • Különböző anyagból való két elektródából álló elektródarendszer, melynek elektródáit harmadik anyagból való közbenső réteg különiti el

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAB KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107571. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Különböző anyagból való két elektródából álló elektródarendszer, melynek elektródáit harmadik anyagból való közbenső réteg különíti el. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég* Ein (11 íoven. A bejelentés napja 1931. évi október hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi október hó 4-ike. Találmányunk olyan elektródarendszer, mely különböző anyagból való két elektró­dából áll, melyeket harmadik anyagból való vékony közbenső réteg különít el. 5 Az ilyenfajta rendszereket asszimétriás vezetőképességük miatt gyakran használ­ják egyenirányítóknak. Használják eze­ket az elektródarendszereket pulzáló egyenáramot csillapító kondenzátoroknak 10 is, azonban különféle egyéb alkalmazási lehetőségeik is vannak. Az elektródák alakja többnyire lemez vagy sáv. Az elek­tródák egyike gyakran fémből van és eb­ben az estben a vékony közbenső réteget 15 az ezen fémlemezen levő oxidhártya al­kothatja. A másik elektróda számos eset­ben olyan anyagból van, amely, mint pl. a foszfor, nehezen hozható lemez alakjára. Ebben az esetben az elektródákat leg-20 többnyire úgy állítják elő, hogy a kívánt összetétel anyagait porítják, majd ezt a pont, kötőszer esetleges hozzáadásával, a szükséges alakra sajtolják. Az ily módon előállított lemezeknek természetesen még 25 aránylag vastagoknak kell lenniök, mi­után különben nagyon törékenyek lenné­nek és könnyen töredeznének le. E leme­zek vastagsága első sorban azzal a hát­ránnyal jár, hogy több cellából felépített 30 -#endszer aránylag nagy teret igényel. To­vábbi hátrány, hogy a szóbaníorgó elek­tródát alkotó anyag ellenállása általá­ban meglehetősen nagy, úgy hogy az ilyen anyagból készült vastag lemez, nagy 35 ellenállású. Hátrány az is, hogy az áram átfolyásakor a lemezben fejlesztett hőt nehezen lehet kifelé elvezetni. A jelzett hátrányokat találmányunk szerint úgy küszöbölhetjük ki, hogy a por­alakú anyagból való elektródát szilárd 40 anyagból való és az illető eletródával egy alkatrészt alkotó, hordképes váz segélyé­vel készítjük, melyre az illető anyagot rá­sajtoljuk. A megadott módon olyan elektródákat 45 kapunk, melyek tartósak és ennek el­lenére vékony lemezek alakjára hozhatók, melyeknek tehát aránylag kis ellenállá­suk van. Maguk a lemezek a legkülönbö­zőbb módon alakíthatók és hajlíthatok 50 anélkül, hogy törés veszélye lépne fel. A váz célszerűen vezető anyagból van, ami által tehát az elektróda ellenállása m ég tovább csökken. Találmányunk egyik kedvező foganatosítása szerint az elektró- 55 dák egyike vagy mindkét elektróda per­forált fémre, pl. fémszövedékre sajtolt porból áll, miután különösen szövedéknek van az, a tulajdonsága, hogy a rásajtolt por kiválóan jól tapad hozzá, amiáltal igen 60 egyszerű módon kapunk tartós egészet. Előnyös lehet, ha az a váz, melyre a port rásajtoltuk, a lemez oldalfalaiból kiáll, aminek előnye egyebek között az, hogy ily módon a lemez számára jó hűtést ka- 65 punk, miután a szövedék a hőt a lemez belsejéből kifelé vezeti, ahol a hőt veze­tés és sugárzás révén a környezet veszi át. Az elektródából kinyúló, fémből való váz továbbá hasznosítható a bevezető hu- 70 zalok csatlakoztatására. Eddig számos esetben más anyagból, pl- ólomból való lemezt szorítottak a poralakú anyagból készült lemezhez, még pedig kizárólag az­zal a céllal, hogy ezen elektróda és a sark- 75 huzal között a vezetői összeköttetés létre­jöjjön. Az ilyenfajta lemezek most már teljésen elmaradhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom