107562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műselyemnek közvetlenül a textilipar számára alkalmas csévélési alakban való előállítására

— 3 — szólván mind, törés nélkül cérnázhatók vagy tovább földolgozhatók. Magától értetődik, hogy a fent ismertetet eljárás a példaképpen megadott be-5 rendezéstől eltérő berendezésen is megvalósítható. így pl. a selyemnek a perforált fonóiesévéken foganatosított mosását és nemesítését oly berendezzéssel is végezhetjük, melynél a kezelő folyadéko-10 hat belülről kifelé, vagy felváltva mindkét irányban vezethetjük át a szálrétegeken. A találmány lényege ekkor is a nemesítés marad, főleg a selyemnek a fonócsévén való simulékonnyá tétele, szárítás 15 előtt, egyetlen munkamenetben és a kész szálaknak a fonócsévéről a textilipar számára alkalmas csévélési alakba való felgomibolyítása, a motolázás, az alákötés és a matringokban történő utókezelés ki-20 küszöbölésével, valamint centrifugálás és újbóli szárítás stb. nélkül. A találmány szerint a műselyemnek cérnázása és további feldolgozása például következőképpen történik: 25 Az előkezelt selyemmel borított perforált fonócsévéket nem az eddigelé szokásos, hanem pl. az 1—2. ábrákban feltüntetett oérnázó gépre hozzuk. A (Z) oérnázó csávéről ívalakbtan lefutó cérnázott (F) 80 fonalat nem az eddig szokásos, üreges dobra, hanem oly módon szerkesztett fölcsévélő készülékhez vezetjük, hogy az (a) frikiciós henger a kúpos (b) orsót hájtja meg, melyre a kúpos (c) kéreg-35 papírhüvely van ráhúzva. A (d) szálvezető a szükséges sebességgel mozog, miáltal a kötszövődékben és kötődékben szükséges, ismert kúpos keresztosévék keletkeznek. A szálat az (e) feszítőszerke-Í0 zeten vezetjük át, miáltal a szoros fölcsévélést biztosító feszültséget kapja. Ugyanazon a gépem, kúpos orsó helyett, hengeres orsót is alkalmazhatunk. Ezáltal közvetlenül a f onócsévéről, egyet-45 len munkamenetben, az első esetben kúpos (3. ábra), a másik esetben pedig hengeres keresztcsévét kapunk (4. ábra). Hasonló módon állíthatók elő kopszok, vagy kannettek, illetve korongcsévék, ha 50 a fölcsévélő szerkezet megfelelően van kiképezve. Ily módon a még a fonócsévére gombolyított nyers, de simulékony, illetve fehérített, sőt esetleg megfestett műselymet, egyetlen munkamenetben, az 55 eddig szokásos többrendbeli kezelés mellőzésével, közvetlenül a cérnázógépen a textiliparban szükséges csévélési alakban sikerül előállítani. Semmi akadálya annak, hogy a perforált fonócsévékre gombolyított műselymet a 115.282. és 60 119.877. számú svájci szabadalmaim leírásában ismertetett mosókészülékekben, a kívánt festékosávia átszivatásával még la műselyem megszárítása előtt, a fonóesévén megfessük, élénkítsük, appretáljuk 65 stb. Még nagyobb fontossága van a jelen eljárásnak az ú. n. floclhe-selyem, azaz cérnázatlan műselyemszálak előállításánál; ezeket, niagy mértékben, vetülék cél- 70 jaira dolgozzák fel a szövődékben. Eddigelé ezt a műselymet is a fent ismertetett módon állították elő, azaz a fonócsévéről jövő, cérnázatlan szálakat először a motollán martringokká dolgozták fel, aliákö- 75 tötték és matringokban kónmentesítették, fehérítették és megfestették. Ha már a oérnázott műselyem is tetemesen megsérül ezen műveletek köziben, annál inkább áll be sérülés a cérnázatlan műse- 80 lyemnél, melynek kapilláris szálai párhuzamosan egymás mellett fekszenek és már a legcsekélyebb mechanikai kezelésnél is könnyen megsérülnek. A jelen eljárás szerint, melynél a nemesítés (fehé- 85 rítés stb.), minden körülmények között azonban a simulékonnyátétel (olajozás) a perforált fonócsévén, a szárítás előtt történik, a cérnázatlan (floche-) selyem is a szükséges simulékonyságot kapja és a 90 finom, laza kapilláris szálak nagyfokú kímélése köziben közvetlenül a fonócsévéről vetülék-kannettákra. hozhatók. A fonófazekas fonási eljárásnál eddigelé úgy dolgoztak, hogy a fonófazékban 95 megfont, savassá tett és sótartalmú lepényt tartódeszkára billentették és forró gőzkamrába hozták a sók stb. kikristályosodásának meggátlására. Az ily módon gőzölt lepényt azután, nedves és savanyú 100 állapotban, a motolázógépen matringokká motollálták, ugyanolyan állapotban alár kötötték, majd matringalakban mosták, speciális fonókeretekre kifeszítették és megszárították, hogy a matring, száradás 105 közben, meg ne rövidüljön és bizonyos értékes tulajdonságokat el ne veszítsen. Csak a feszültség alatt végzett, u. n. „első szárítás" után a matringokat, kádakban másodszor is kéntelenítik, fehérítik, 110 centrifugálják és újból megszárítják. Ezen második szárítás után azután a matringokat keverik és osztályozzák, mielőtt a textilipar számára alkalmas felcsévélési formákba (keresztcsévék, lemez- 115 osévék, stb.) hozhátnók őket.