107562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műselyemnek közvetlenül a textilipar számára alkalmas csévélési alakban való előállítására

Meg-jelent 1933. évi december lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRrtS.ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 107563. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés műselyemnek közvetlenül a textilipar számára alkalmas csévélési alakban való előállítására. Borzykowski Benno vezérigazgató Herzberg'. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 11-ike. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, nyers vagy nemesített, cérnázott vagy cérnázatlan műselyemnek a textilipar számára szükséges simulékony 5 kivitelben és csévélési alakban való előállítására, az egyébként szokásos motoláz,ásnak, alákötésnek és átcsévélésnek kiküszöbölésével és a fonalnak matringalakbain való utókezelése nélkül. 10 A műselymet jelenleg tudvalevőleg kétféleképpen állítják elő, még pedig az u. n. eséve- és fonófazék fonási eljárás szerint. Az első eljárásnál a esévén párhuzamosan egymás mellett fekvő koagulált mű[5 selyemszálakat kimosás és szárítás után, rendesen speciális cérnázógépen eérnázzák. A műselymet gyártó üzemekben a fonócsévére gombolyított szálakat még" ma is úgy szabadítják meg a lecsapatási 10 fürdőnek hozzájuk tapadó alkatrészeitől, liogy a csóvákon elhelyezett selymet permetezéssel vagy kádakban való (kilúgozással kimossák. Bővebb magyarázatra eem szorul, mennyi időt, helyet, készülődő ket, csévét, mosóvizet és egyéb eszközöket igényelnek ezek a munkamódok és az anyag mily nagy hányadának megsérülésével kell számolnunk és mily egyenlőtlen végterméket kapunk. Erről könnyen iO meggyőződhetünk, ha az ismertetett munkamódok szerint dolgozó üzemeiket tekintünk meg, melyeknél a mosás még ma is több napig tart. A fonócsévékre felgombolyított műse-5 lyem kimosása után, a műselymet egyenletesen és tökéletesen meg kell szárítani. Eközben azonban különösen a fonócsévére felgombolyított felső rétegek túlságosan szárazak lesznek. A rideg csévéket azonban a felgombolyított fonalmennyiség és 40 a szál minőségéhez képest esetleg több napig u. n. nedvesítő termekben kell felhalmozni, hogy a selyem a további feldolgozás, különösen a cérnázáshoz szükséges símulékonyságot felvegye. Ez is 45 rendkívül sok hely- és anyagszükséglettei és munkapazarlással jár és eközben a csévére felgombolyított finom kapilláris szálak, a számtalan cséve kezelése folytán megsérülnek, ami ismét nagy hulla- 50 dékra, a c óni ázásnál fellépő nehézségekre és selejtes értékű selyemre vezet. A „nedvesítés"^ a további feldolgozás, azaz cérnázás követi. A műselyemiparban jelenleg használt cérnázógépek tudvalevő- 55 leg úgy vannak szerkesztve, hogy a eérnázóosévét ráhúzzák az orsóra, mely a fonalnak a kívánt eérnázást adó fordulatszámmal jár, miközben a cérnázott szálat papírból vagy fémből készült üreges go hengerre (oérnázó csévére) csévélik fel. A cérn ázó csévére felgombolyított fonal azután a cérnázás ülepedése céljából, nedvesítőtérben gőzöltetik és ezt követőleg, ismert módom motolázógépekben matring- 65 ala'kba hozzák. Minden egyes matringot többször kell alákötni, hogy alkalmassá tegyük az eddigi eljárás szerinti tovabbkezeléisre, u. m. kéntelenítésre, fehérítésre, élénkítésre, festésre, esetleg appre- 70 tál ásra és végül matringalakban való szárítás következik. A textiliparnak számos ágában, különösen a kötszövött árú és harisnyagyártásinál azonban ez a kereskedelemben előforduló műselyem nem felel 75 meg. Ezen okból kénytelen a takács, a