107555. lajstromszámú szabadalom • Szemüveg és orrcsíptető (zwicker) kérféle gyújtóponttávolságú üveglencsékkel
Meg-jelent 1933. évi december li ó 1 -én . MAG1AR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107555. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Szemüveg és orrcsiptető (zwicker) kétféle gyujtóponttávolságú üveglencsékkel. Rosenbaum Raoul Edmond Fréderic mérnök Bruxelles. A bejelentés napja 1931. évi október hó 13-ika. Belgiumi elsőbbsége 1930. évi október hó 30-ika. Az olyan egyéneknek, kiknek szemei, a távoli vagy a közeli tárgyak meglátására különböző üveglencséket igényelnek, az orvos általában kétféle gyujtóponttávolságú üveglen-5 csekkel felszerelt, azaz olyan szemüveget vagy orrcsiptetőt (zwickert) ír elő, melynél az üveglencsék egyik részének, általában a nagyobbiknak, főtengelye a pupillán hatol keresztül, amikor az illető maga elé néz. Az üveglencsék 10 második részén való keresztülnézésnél, mely általában közei-belátáshoz való, kénytelenek vagyunk pl. lefelé nézni, ami kis idő múlva kellemetlenné válik. A találmány célja a kétféle gyujtópont-15 távolságú üveglencsékkel felszerelt szemüvegen vagy orrcsiptetőn olyan szerkezet, elrendezése, mely lehetővé teszi, hogy az üveglencséknek akár egyik, akár másik részén nézzünk keresztül anélkül, hogy a látást bizonyos irányban 20 erőszakolni kellene és pedig a szemüvegnek vagy orrcsiptetőnek, a tárgyhoz képest, felülről lefelé vagy lentről felfelé való áthelyezésével, mi mellett az orron nyugvó vagy azt. megfogó (csíptető) szemüvegrész vagy részek to-25 vábbra is az orrnak pontosan ugyanazon a helyén maradnak. A találmányt az jellemzi, hogy az orron nyugvó vagy azt megfogó, úgynevezett híd, a szemüveg keretéhez viszonyítva, mozgathatóan 80 van elrendezve, úgy, hogy a keretet csuklósan vagy kilengetéssel át lehet helyezni, mialatt az, az orrhoz képest, rögzített helyzetben marad, mi mellett egy vagy több, a keret hordta nyúlvány, a mozgatható hídhoz való ütközésé-85 vei, az említett mozgás amplitúdóját a két irányban határolja, úgy, liogy a pupilla, a keret mindkét határolt helyzetében, mindig a két üveglencse egyik és másik gyújtópontjának vízszintes tengelyében foglal helyet. A találmányt a csatolt rajz elülnézetben 40 mutatja: E rajzon (1) jelöli a két gyujtóponttávolságú két üveglencsét, melyet a (2) keret hord. Ez a keret (3) hidat tartalmaz, mely két végével a keret köralakú részéhez van erősítve. 45 Ez a (3) híd pontosan párhuzamos a két (1) üveglencse középpontját egymással összekötő egyenessel. Ezen a rögzített, (fix) (3) hídon egy második (4) híd van elrendezve, melyet a (3) 50 híd körül el lehet forgatni. E célra a (4) híd két karjának vége ezen (3) híd körül, pl. gyűrűalakúan be van görbítve, mely (3) híd, ily módon, a (4) híd forgási tengelyét alkotja. A (4) híd középső része úgy van meggörbítve, 55 hogy pontosan alkalmazkodik az orr élének alakjához, vagy pedig gyöngéden megfogja (összecsipteti) azt. A rajzolt helyzetben, amikor a szemüveget tulajdonosa úgy hordja, hogy az a (4) híddal az orra támaszkodik, a pupilla 60 a távolbalátáshoz való üveglencsék ama részével szemközt foglal helyet, mely rész, a nagyobbik, ellentétben azzal, ami jelenleg szokásban van, a közelbelátáshoz való, kisebb üveglencserész alatt van elhelyezve. Ha most 65 pl. olvasni akarunk, elegendő a (4) hidat, középső részének forgási csap gyanánt való felhasználásával lefelé tolni, amikor is a (3) híd, a (4) híd alatt, az orra támaszkodó helyzetbe jut és így az üveglencséknek a közelbelátáshoz 70 való kisebbik része kerül a pupillákkal szemközti helyzetbe. A rajzon (5) tetszőleges ütközőket jelöl, melyek a két irányú elmozgás amplitúdójának határolására valók. Szabadalmi igények: 75 1. Szemüveg vagy orrcsiptető (zwicker), melynél mindkét üveglencse hosszú gyújtó-
