107537. lajstromszámú szabadalom • Forralóedény tej és egyéb kifutásra hajlamos folyadékhoz

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SBgBBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107537. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Forralóedény tej és egyéb kifutásra hajlamos folyadékhoz. Szász Károly segédmunkás Tatabánya. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 22-ike. A szabadalom tárgya forralóedény tejhez és egyéb kifutásra hajlamos iolyadékokhoz. A találmány lényege az, hogy a felforró és kifutásra készülő folyadék 5 a forralóedénynek egyensúlyi helyzetét úgy változtatja meg, hogy az átbillen, miáltal feneke a tűzhelylappal közvetlenül nem érintkezhetik és a hőátadás a tűzhelylapról a forralóedényre annyira 10 csökken, hogy a tejnek további forrása abbamarad. A találmány szerinti forralóedénynek tehát két feneke van, melyek közül az egyiken a tej felforrásáig nyugszik, míg a másik fenékre a tej fellő forrása után átbillen, mely utóbbi fenéken oly kiugrások vannak, melyek a feneket a tűzhelylaptól kellő távolságra tartják. A fontos az, hogy az edény kellő időpontban billenjen át, még mi-20 előtt a tej az edényből kifuthatna. Viszont az is szükséges, hogy felforrás időpontjáig az edény a felforraláisra alkalmas helyzetében biztosan megmaradjon. A találmány szerint mind-e feltételeknek 25 azzal teszünk eleget, hogy az edénynek két kb. 135° alatt egymáshoz hajló feneke van és hogy az edény oldalfalai azon fenéknél megfelelően, melyen az edény a felforrás időpontjáig nyugszik, egymás-30 hoz, közelebb állnak, mint a másik fenéknél, melyre az edény a forrás után átbillen. Egy egyértelmű azzal, hogy a forralóedény második, ú. n. billenőfeneke feletti részének nagyobb a térfogata, 85 mint a forralóedény első, ú. n. forralófeneke fölötti részének. Ha tehát a tej felforrásakor annak szintje az edényben emelkedik, úgy annyi tej jut a billenőfenék fölé, hogy az edény biztosan át-40 billen éis a tej további forrása abba marad. A rajzon a tejforralóedénynek két péllaképpeni kiviteli alakját láthatjuk, melyektől a gyakorlatban, lényegüknek érintése nélkül, sokféleképpen el is térhe- 45 tünk. Az Az 1. ábra a tejforralóedénynek függélyes hosszmetszete, a forrás időpontja előtt, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő távlati 50 kép, a 3. ábra az átbillent tejforralóedénynek függélyes hosszmetszete, a 4. ábra ugyanennek távlati képe, az 5. ábra felülnézet a 3. ábrához, míg a 55 6. ábra második kiviteli alaknak az 5. ábrához hasonló nézete. A tejforralóedény tetszőleges alakú lehet, ha a következő feltételeknek tesz eleget: A tejforralóedénynek az eddigi for- 60 ralóedényektől eltérően két (c, d) feneke van, melyek egymáshoz szög alatt, előnyösen 135°-os szög alatt hajlanak. E (c, d) fenekek a rajzon látható módon négyszögalakú ak lehetnek, de lehetnek félkör 65 vagy félelipsis alakúak. Annak nincs akadálya, hogy a két (c, d) feneket köralakú fenékből úgy állítjuk elő, hogy azt egyik, átmérőhöz közelfekvő húrja mentén meghajlítjuk. Jelen kiviteli alaknál a 70 (c, d) fenéklapokhoz a (b, b') homlokfalak és (g) oldalfalak csatlakoznak. A (b) homlokfal a (d) fenékrészre, a (b') homlokfal a (c) fenókrészre áll merőlegesen, míg a (g) oldalfalak mindkét (c, d) fenékrészre 75 merőlegesen állnak. A (d, c) fenéklapok a (b') homlokfal irányában szélesednek és ennek megfelflően ez irányban a (g) oldalfalak egymásból távolodnak. A (c) fenéki aprészen kiugrások, előnyö- 80 sen hosszirányú (f) lécek vagy sinek vannak, melyek folytán a 3. ábra sze-