107531. lajstromszámú szabadalom • Sebészeti eszköz és műszer a vérerek maradandó elzárására véres műtéteknél

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107531. SZÁM. — VIT/e. OSZTÁLY. Sebészeti eszköz és műszer a vérerek maradandó elzárására véres műtéteknél. Dr. Haminersberg- Elemér főorvos Hatvan. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 1-je. A véres műtéteknél átvágott vérerek elzárásának szokásos módja abból í113, hogy az erek átvágott és vérző végeit megannyi ércsiptetővel (pincétIával) le-5 fogják és mialatt azok le vannak fogva, a vérereket a lefogott végekkel közvetle­nül szomszédos pontjaikon, selyemszálak körültekercselésével és csokorra való kö­tésével maradandóan lekötik és végül a 10 megkötöt t selyemszálak szabadon kinyúló végdarabjait levágják, majd az ércsipte­tőket kinyitják és eltávolítják. E szokásos eljárás meglehetősen körülményes, a mű­tét időtartamát tetemesen növeli és úgy 15 a betegek, mint a sebészek szempontjából hátrányos. A selyem azonkívül mint soha fel nem szívódó anyag „fonalgennyedé­sek" okozója is lehet. A találmány szerinti sebészeti eszközök 20 és műszerek e hátrányok kiküszöbölésére vannak hivatva, vagyis a vérerek mara­dandó elzárásának az eddigiekkel szem­ben sokkal könnyebb és lényegesen gyor­sabb foganatosítására alkalmasak és a 25 „fonalgennyedés" lehetőségét kizárják. A találmányt mindenekelőtt oly egymásra szorítható kapocsfelek jellemzik, melyek az emberi szervezetre ártalmatlan anyag­ból, pl. újezüstből vagy a szervezetben 80 való felszívódásra alkalmas anyagból, kü­lönösen pl. magnézium fémből vagy galalit­ból készülnek és melyek, összeszorított álla­potukban, oly fészeküregeit hagynak ma­guk között, melyben az ér összelapított, 35 tehát teljesen elzárt, de át nem vágott állapotban foglal helyet. A találmány le­hetővé teszi a mély és keskeny műtéti vagy sebüregben vérző erek azonnali vég­leges lezárását, míg eddigelé a selyem-40 fonallal való lekötés keresztülviteléhez ezt az üreget (máskülönben felesleges és a beteg szempontjából hátrányos) külön feltárással keltett hozzáférhetővé tenni. Ily kapocsielek létesítéséhez, pl, a más célokra magukban véve közismert nyomó- 45 gombokból indulhatunk ki, melyek azon­ban szokásos alakjukban a vérerek elzá­rására közvetlenül nem alkalmasak, mert a nyomógombfeleknek az ér végén való öisiszeszoiításánál a nyomógomb kölyüs 50 része az ér falát átszakítaná. Ezért a ta­lálmány szerint a nyomógombot akként alakítjuk át, hogy a nyomógomb matrica­felének közepén oly bevágást alkalma­zunk és a matricarészt akként magasít- 55 juk, hogy midőn az összeszorításnál a nyomógomb kölyü je a matricarész vájatá­val kapcsolódó ér felé hatol, a kölyü vége az ér falait a teljes záródásig összela­pítja, anélkül, hogy azokat átszakítaná. 60 A nyomógombot azonban fordított érte­lemben is módosíthatjuk, vagyis a kölyü­rész közepén alkalmazhatunk bevágást, a matricarész közepén pedig kinyúló bor­dát, amikoris tehát az utóbbi alkotja a 65 szorító kölyüt. Általában a nyomógombot a szóbanforgó feltételnek (az átszakítás elkerülésének) megfelelően sokféleképpen alakíthatjuk át. így pl. az egyik kapocsfél egyszerű, merev és tömör kölyüből vagy 70 dugóból, a másik kapocsfél pedig ezt be­fogadó, középnyílásos, rugalmas matrica­részből állhat, aholis a benyomott kölyü a matrica fenekétől az összelapított ér vastagságának (a kétszeres érfalvastag- 75 ságnak megfelelő távolságban marad. Egyébként a találmány értelmében a nyomógomboktól teljesen eltérő kapocs­felek, pl. egy-egy félnyűrű- vagy félbi­lincs- avagy lamella-alakú részek is alkal- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom