107521. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg
A találmány akként is foganatosítható, hogy a mérlegrúdon nem egyetlen, hanem két, egymáshoz szög alatt hajló tükrözőfelüleitet alkalmazunk. Ez esetben a tük-5 röziő felületeket akként helyezzük el, hogy a két felület metszésvonala a tehetetlenségi főtengellyel párhuzamos legyen. Tükröző felületekként célszerű pl. egy háromélű prizma belső felületeit választani. 10 Ez utóbbi megoldási alak, melynek két tükröző felülete van, azt az előnyt nyújtja, hogy az egész elrendezést akként foganatosíthatjuk, hogy a visszavert fénysugár vízszintesen vagy közelítőleg 15 vízszintesen haladjon, amivel a tehetetlenségi főtengelyre merőleges, egyetlen tükröző felülettel szemben jelentékeny szerkezeti egyszerűsítések érhetők el, minthogy annál a visszavert fénysugár 20 természetesen rézsútosan, a tehetetlenségi főtengely irányában halad. Ekként maga a tehetetlenségi főtengely, tehát az a helyzet, mely a találmány szerint a tükörnek vagy a tükröző felületeknek adandó, 25 igen könnyen állapítható meg, minthogy rézsútos, egyenes méi'legrúdnál a tehetetlenségi főtengely a mérlegrúd geometriai tengelyével nagyjában párhuzamos, míg az eddigelé leginkább használa"30 tos, egyszer vagy kétszer derékszög alatt görbített mérlegrudaknál a tehetetlenségi, főtengely nagyjában a súlyok súlypontjain átmenőnek tekinthető, mivel a mérlegrúd egyéb részei a legkisebb fajsúlyú •35 szerkezeti anyagból készülnek és így azok súlya a tulajdonképpeni Eötvös-féle súlyok tömegével szemben nem jön számbave^etö mértékben tekintetbe. oszolt rajzokon a találmány néhány -40 vadaképpen! megoldási alakja látható. Az 1. ábra az egyik, egyszer derékszög alatt meggörbített mérlegrudas megoldási alakot, az Eötvös-részéről eredetileg 45 megadott alakban, a tehetetlenségi főtengellyel és a találmány szerint elhelyezett leolvasó tükörrel, vázlatosan szemlélteti. A 2. ábrán kétszer derékszög alatt meg-50 hajlított mérlegrúd, az ú. n. Z-rúd a találmány szerint tükörrel látható. A 3. ábra rézsútosan függő, egyenes mérlegrudat tükörrel, a 4. ábra ugyanilyen mérlegrudat fény-55 terelő prizmával mutat. Az 5. ós 6. ábrák a fénysugár útját két tükröző felület esetére szemléltetik. Az 1. ábrán (!) a torziós szál, mely a (2) mérlegrudat a (4)-gyel jelölt, ú. n. függesztőállvány révén hordja. A tehetet- uc lenségi (t) főtengelyt szakadozott vonallal jeleztük. (3) az ezen tengelyre merőjeges tükör. Oly lengések, melyeket a mérlegrúd a (6) tengely körül végez, az eltérített fénysugarat nem befolyásolhat- 65 ják, minthogy e lengések alkalmával a találmány szerint elhelyezett tükröző felület a saját síkjában tolódik el ós így az a fénysugár eltérítését nem idézheti elő. A (3) tükörnek ugyanilyen az, elhelye- 70 zése a 2. ábra szerinti (Z) mérlegrúdnál, valamint a 3. ábra szerinti, rézsútosan függő, egyenes mérlegrúdnál is. A 4. ábra szerinti megoldási alaknál a (2) mérlegrúd (4) függesztő állványán a 75 háromélü (5) prizma akként van megerősítve, hogy az egyik él a mérlegrúd geometriai tengelyétől a jelen esetben alig eltérő tehetetlenségi (t) főtengellyel párhuzamos. 80 Mint az 5. ábrából látható, a prizma (6) alapfelületén belépő fénysugár a (7) oldalfelületre esik, melyről az visszaverődik, még pedig a másik, (8) oldalfelületre verődik és innen való visszaverődés után a 85 (6) alapfelületen át kilép. Ha a prizmát a (9) él körül elforgatjuk, i\gy a kilépő visszavert fénysugár eltérítése nem következik be. Egyszerű geometriai megfontolás alapján könnyen belátható, hogy az 90 alapfelületet elhagyó, kétszer visszavert fénysugár pontosan ugyanazzal a szöggel fordul el, mint amellyel a beeső fénysugarat forgatjuk. Különösen előnyös, ha egyenlő szárú derékszögű prizmát alkal- 95 mázunk, mert ilyen prizmánál a két befogófelületen kétszer visszavert fénysugár a prizmát a beeső sugárral párhuzamosan bagvja el. A fénysugár útját kis forgásszögek esetére az 5. ábra szemlél- 100 teti. Ha ellenben a prizmát a (9) élre merőleges él körül forgatjuk, úgy a (6) alapfelületen át kilépő visszavert fénysugár eltérítése következik be, amint az a 6. 105 ábra szerinti vázlatból látható. Minthogy a (9) prizmaélhez képest ferde torziós szál körüli elforgás két forgásból tehető össze, melyeknek egyike a (9) éllel párhuzamos tengely körül, má- no sika pedig az élre merőleges tengely körül megy végbe, ebből következik, hogy a (9) prizma leírt elhelyezésénél a prizmának oly mozgása, mely a mérlegrúdnak a (9) prizmaéllel párhuzamos tehetetlen- 115 ségi főtengelye körüli lengéseitől ered, a
