107521. lajstromszámú szabadalom • Eötvös-féle torziós mérleg
Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^jjj^ SZABADA L W BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107531. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eötvös-féle torziós mérleg. Askania-Werke A. G. vormals Central werkstatt cég- Dessau und Carl Bamberg-Friedenau cég- Berlin-Friedenau. A bejelentés napja 1932. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi július hó 31-ike. Az Eötvös-féle torziós mérlegeknél a mérlegrúd torziós lengéseinek megfigyelésére, rendszerint a mérlegrúdon, a torziós szállal párhuzamos tükröt erősítenek 5 meg, mely a mérlegrúd torziós lengéseit a tükörről visszaverődő fénysugár rezgései révén jelzi vagy regisztrálja. A jelzéseket sok esetben ama kis rezgések zavarják, melyeket a mérlegrúd, a torziós 10 szálon kívül, a tehetetlenségi főtengely, vagyis ama tengely körül végez, melyhez viszonyíiva a mérlegrúdnak a legkisebb poláris tehetetlenségi nyomatéka és legrövidebb lengési ideje van. Minthogy az 15 Eötvös-féle torziós mérlegeknél az egyik súly jóval magasabban függ, mint a másik, ennélfogva a tehetetlenségi főtengely hegyes szög alatt hajlik a torziós szálhoz. Hasonlóképpen a tükrözőfelület a tehetet-20 lenségi főtengelyhez szög alatt hajlik. Ennélfogva a tükröző felület a mérlegrúdnak a tehetetlenségi főtengely körüli lengései alkalmával is mozog és e mozgások a fénysugár eltériilését okozzák. E len-25 gések az eltérített fénysugárnak többkevésbé nagymérvű „reszketésében" nyilvánulnak meg ós az Eöitvös-féle effektus leolvasásait, illetve feljegyzéseit megnehezítik, illetve meghamisítják. Ez okból a 30 rézsútos mérlegrudas Eötvös-féle torziós mérlegek nem is tudtak elterjedni, noha éppen a rézsútos mérlegrúdnak a korábban alkalmazott, egyszer vagy kétszer görbített mérlegrudakkal szemben szerke-85 zeti tekintetben jelentékeny előnyei vannak. Az utóbbi mérlegrudak tekintetében megjegyzendő, hogy a tehetetlenségi főtengely körüli lengésekkel szemben a mérlegrúdnak derékszög alatt visszahajlított végei a tehetetlenségi főtengely körüli 40 lengésekre nagymérvű csillapító hatást fejtenek ki és így e lengések, különösen ha a mérlegnek nagyobb méretei vannak, nem válnak túlkárosan érezhetőkké. Az oly torziós mérlegeknél, melyek rézsútosan függő, 45 egyenes mérlegrúddal vannak felszerelve, az említett csillapító hatás teljesen elmarad, minek folytán a tehetetlenségi főten- . gely körüli, majdnem teljesen csillapítatlan lengések oJy zavarólag hatnak, hogy 50 a leolvasás, vagy a leolvasásra alkalmas feljegyzések nem érhetők el. E hátrányokat a találmány szerint egyszerű módon, azzal küszöböljük ki, hogy a mérlegrúdon alkalmazott tükröző felü- 55. leteket vagy a feljegyzésre vagy megfigyelésre való fénysugárnak más eltérítő eszközeit a tehetetlenségi főtengely irányához viszonyítva, akként igazítjuk be, hogy a mérlegrúdnak a maga tehetetlen- w ségi főtengelye körüli lengései a leolvasásra vagy feljegyzésre használt, visszavert fénysugárra nem gyakorolnak eltérítő hatást. Ha a torziós lengések jelzésére egyszerű tükröt választunk, úgy ezt 65 a mérlegrúdon akként helyezzük el, hogy a tükörfelület a tehetetlenségi főtengelyre merőleges vagy közelítőleg merőleges legyen. Ezzel a tükröző felület a torziós szálhoz képest, az eddigi megoldásokkal 70 ellentétben, rézsútos helyzetet kap. Ismeretesek ugyan már oly torziós mérlegek, melyeknél a mérlegrúdon hegyes szög alatt hajló terelőtükrök vannak megerősítve, ezek azonban nincsenek a tehetet- 75-lenségi főtengelyhez képest beigazítva.
