107510. lajstromszámú szabadalom • Indítóval ellátott fáradtgőz-lövettyűs kazántápberendezés, különösen mozdonyokhoz

Ha a mozdony gőzzel dolgozik, akkor a gőz a beömlő csőből a (21) dugattyú mö­gött áramlik a gépbe, úgy hogy a (18) szelep kinyílik. A gőz továbbáramlását 5 azonban a (lSa) szelep, mely zárva van, megakadályozza. Ha azonban a fáradt,­gőz-lövettyűt a (10) frissgőz-szelepen át helyezzük üzembe és a lövettyű vizet nyom a kazánba, akkor a (20a) henger a 10 (16) csövön át a lövettyű nyomóterével közlekedik, úgy hogy a (21a) dugattyú a (18a) szelepet nyitja, miáltal a fáradt gőz a fáradtgőz-lövettyűbe áramlik. Ha a lövettyű dolgozik, de a mozdony 15 áll, vagy üresen jár, akkor a (18) szelep természetesen záródik. A fáradtgőz-lövettyű és az (1) kipuf­íogócső közötti összeköttetés tehát csak akkor áll fenn, ha a mozdony gőzzel dol-20 gozik és a fáradtgőz-lövettyű egyidejűleg hideg vizet nyom a kazánba. Az indító továbbá megakadályozza azt, hogy a szer­kocsi tartányából víz folyjon a kipuffo­gócsőbe akkor, ha a lövettyű le van ál-25 lítva, vagy pedig, hogy levegő áramoljon a lövettyűbe. Végül lehetővé teszi, hogy a fáradtgőz-lövettyű üresjáráskor vagy állás közben átkapcsolás nélkül, mint kö­zönséges lövettyű legyen használható. 30 A (18) és (18a) szelepek akként vannak elrendezve, hogy azok a fáradt gőzt éles irányváltoztatásokra kényszerítik, úgy hogy ennek következtében a (17) és (17a) házak alsó részében olaj, víz, szennyező-35 dések ,stb. kiválasztatnak és a (23) és (23a) csapokon át eltávozhatnak. A (6) fáradtgőz-lövettyű (3. ábra) szo­kásos módon (24) gőzfúvókákkal, (25) keverőfúvókával és (26) nyomófúvókával 40 van ellátva. A lövettyű (27) csurranóterét a (13) csurranó-csővezetékkel szemben az önműködő (28) csurnanószelep zárja el. A (26) nyomófúvóka felett (29) nyomószelep van elrendezve, mely mint visszacsapó-45 szelep működik és a (12) táp csövet a (30) nyomótértől elválasztja. Ebből vezet a (16) cső az indítóhoz. E lövettyű alatt (31) fáradtgőz-fúvóka és (32) keverőfúvóka vannak elrendezve, 50 mely utóbbi mint nyomófúvóka is kiké­pezhető. A (33) keverőtérrel (34) szelepház (4. ábra) áll összeköttetésben, melyben (35) vízszelep van elhelyezve. Ez a szelep a 55 (33) keverőteret a (7) összekötőcsőtől vá­lasztja el, mint visszacsapószelep műkö­dik és lökete a (36) csavarorsó segélyével állítható. A vízszelepet teljesen el is zár­hatjuk. Miután a (14) visszavezetőcső a szer- 60 kocsi tartányának vízszíne felett torkol­lik, a fáradtgőz-injektor háza a (7) ösz­szekötő-csővezeték útján állandóan hideg vízzel van megtöltve, mely hideg víz az 05) fáradtgőz-vezetéket a (3) indítóig 65 szintén megtölti. Ha a mozdony gőz nél­kül halad, vagy áll és táplálandó, úgy kinyitjuk a (10) frissgőz-szelepet, mire a fáradtgőz-lövettyűben nyomás létesül, mely a (35) vízszelepet zárja és a (28) 70 csurranó-szelepet nyitja. A frissgőz tehát a vizet a (27) csurranótérből a (13) csur­ranó-vezetéken és (14) visszavezető-csövön át a szerkocsiba nyomja vissza. Ekkor csekély vákuum keletkezik és a (35) víz- 75 szelepen át friss víz áramlik. A lövettyű megindul, a fáradtgőz-lövettyű mint kö­zönséges lövettyű dolgozik és a tápvizet a kazánba nyomja. A (29) nyomószelep alatt teljes kazánnyomás uralkodik, úgy 80 hogy az indító (18a) szelepe kinyílik. Mivel azonban a hengerekben, illetőleg gőzbeömlő-csőben még nincs nyomás, a (18) szelep zárva marad és a (3) indító az (1) kipiiífogócső és a (6) fáradtgőz-lö- 85 vettyű közötti összeköttetést elzárja. A lövettyűbe tehát levegő nem áramolhat. Ha a mozdony gőzzel jár és táplálni akaruuk, úgy a fáradtgőz-lövettyűt ismét egyetlen fogással a (10) frisgőzszeleppel 90 helyezzük üzembe. Az indító (18) szelepét a tolattyúszekrény, illetőleg a gőzbeömlő­cső gőznyomása nyitja, de a (18a) szelep csak akkor nyílik, ha a fáradtgőz-lö­vettyű, mint közönséges lövettyű már tel- 95 jes nyomással dolgozik. Akkor fáradt gőz a fáradtgőz-lövettyű alsó részébe a (31) fáradtgőz-fúvókán át áramolhat és keveredik a hideg tápvízzel, úgy hogy a víz nagy mértékben előmelegítve kerül a 100 lövettyű felső részébe. Fáradt gőzzel való dolgozás esetén a tápvíz a (37) kamrákba nemcsak erősen előmelegített állapotban kerül, hanem a (32) nyomófúvóka alkal­mazása következtében tekintélyes nyo- 105 mással is, úgy hogy a (10) frissgőzszelep megfelelő mértékben fojtható. A (13) csurranócső leírt alkalmazása három előnyt biztosít: a) Az eddig elvezetett csurranóvíz- 110 mennyiséget megtakarítjuk és a csurra­nóvízzel eddig elvesztett melegmennyisé­get visszanyerjük. Ez különösen akkor értékes megtakarítás, ha a lövettyű bi­zonytalanul dolgozik. 115 b) A (35) vízszelep megfelelően beállí­tott lökettel állandóan nyitva lehet, ami a mozdonyszemélyzet munkáját lényege-

Next

/
Oldalképek
Tartalom