107486. lajstromszámú szabadalom • Csillapító berendezéssel ellátott fékoldómágnes

időpont, amelyben a kompressziónak meg­kell kezdődnie, tetszőlegesen választható és beállítható. A csillapításnak akkor kell kezdődnie, amikor az (a) és (b) görbék :h egymástól elhajlanak. A találmánynál te­hát minden további nélkül elérhetjük, hogy a csillapítás csupán abban az idő­pontban kezdődjék, amelybe az (a) és (b) görbék irányának eltérése esik, míg elő-10 zőleg a levegő teljesen eltávozhat, a csil­lapítás tehát gyakorlatilag zérus. A mág­nes tehát fegyverzetét gyorsan vonzza és ekkor oly erősen csillapul, hogy a fegy­verzetnek a magfelülethez való erős ütő-15 dése teljesen lehetetlen. A csillapítás a találmány szerinti berendezésnél a 2. áb­rán megadott (d) görbe szerint folyik le, mely a (c) görbétől már külsőleg is abban különbözik, hogy az abcisszán kezdődik. 20 Eszerint nincs szükség arra, hogy a du­gattyúmozgás kezdetétől fogva oly csilla­pítást alkalmazzunk, mely a vonóerő által gyorsított függő súly tömegét (b görbe) a mágnesfegyverzet mozgásának végén 2i) egyensúlyban tartja. Ezt az elevenerőt a találmány szerinti beállítható csillapítás csupán akkor egyensúlyozza ki, amikor ez szükséges. Az ellenerő hatása tehát csupán későbbi időpontban kezdődik, ak­:30 kor azonban sokkal nagyobb intenzitással, mely az (a) görbe csúcsértékéig gyorsan növekszik. A 3. és 4. ábrák a találmány szerinti fékoldó mágnesnek példakénti foganatosí­ts tási alakját szemléltetik. A csillapítás kez­deti időpontjának és erősségének kíván­ság szerinti beállítására a (z) henger egyik oldalfalán, mely hengerben a (k) du­gattyú mágneses erők befolyása alatt mo-40 zog, egymás felett levő (g) csatornák van­nak, melyeknek (i) és (n) nyílásain át a levegő a henger teréből eltávozhat, amikor a dugattyú az egyik vagy a másik irányba mozog. Egyelőre csupán a dugattyú emel-45 kedését vesszük figyelembe. Az (i) nyílá­sokon át a hengerből eltávozó és a (g) fu­ratokba érkező levegő az (r) csatornában és a hengerfalban elrendezett (m) üregen, valamint az (o) csatorna alsó részén át a 50 hengernek a dugattyú alatti részébe áram­lik. Az (o) csatorna felső végét ez idő alatt a (v) golyós szelep zárja el. A 3. ábrán csupán vonalkázottan jelölt, legutóbb em­lített (o) csatorna a 4. ábrán világosabban 55 látható. A hengerben levő levegő az (i) nyílásokon át távozik, ha azok nincsenek elzárva. Az (i) nyílásokat a (k) dugattyú vagy a (p) beállítóesavar zárja el. Az­utóbbi által elzárt legutolsó légkibocsájtó nyílásnak; a henger homlokfelületétől való 60 távolsága a kompressziós tér magasságát és ezzel a csillapítás kezdetét, valamint erősségét határozza meg. A (p) szabályozó­csavar becsavarolásával a tetszőleges számban alkalmazott (i) nyílások egy ré- 65 szét elzárhatjuk, amikor a kompresszió­nak meg kell kezdődnie, hogy ezzel az összenyomott levegőben oly energiameny­nyiség halmozódjék fel, amely a vonóerő csúcsát kiegyenlíti. 70 Ugyamígy, ahogy a csillapítás idő és intenzitás szerint a mágnes emelkedése szerint különféleképen beállítható, a csil­lapítás a mágnes leesése számára is kíván­ság szerint változtatható, amennyiben az 75 alsó (p') beállítóesavart az (r') csatorná­ban úgy mozgatjuií, hogy a mindenkori szükségletnek megfelelő számú (u) nyílást zárjon el. Szabadalmi igények: 80 1. Csillapító berendezéssel ellátott fékoldó­mágnes, melynek csillapítása csupán a löket bizonyos részének megtétele után jut hatásra, jellemezve mind az emel­kedési, mind az esési irányban változ- ?5 tatható nagyságú kompressziótérrel. 2. Az 1. igényben védett fékoldómágnes foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hengerfalban egymás felett nyí­lások vannak elrendezve, amelyeken 90 keresztül a levegő az egyik dugattyú­oldalról a másikra léphet át és melyek állítócsavarral zárhatók el. 3. Az 1. és 2. igényben védett fékoldómág­nes foganatosítási alakja, azzal jellé- 95 mezve, hogy az emelkedő, illetve esési mozgás számára elrendezett nyílások közös összekötőcsatornába torkolnak, amely a két hengervéggel egy-egy visszacsapószeleppel van összekötve. 100 4. Az 1—3. igényben védett fékoldómág­nes foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy az emelkedési mozgás szá­mára való nyílások egyrészt ós az esési mozgás számára való nyílások másrészt 105 egy-egy külön állítócsavarral vannak ellátva. 5 Az 1—4. igényben védett fékoldómág­nes foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy a kompresszió a mágnes 110 útjának azon a részén kezdődik, ahol a mágneserő görbéje a vízszintestől el­tér. (2. ábra.) 2 rajzlap melléklettel.. Pallas nyomda, Budapeet. 107491

Next

/
Oldalképek
Tartalom