107483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ártézikutak csövezéséhez

Megjelent 1933. évi december hó 349 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107483. SZÁM. — XXI/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék ártézi kutak csövezéséhez. Csapó Gyula lakatossegéd Csepel. A. bejelentés napja 1930. évi október hó 18-ika. Az ártézi kutak csövezése, az ismert eljárás szerint, úgy történik, hogy az előfúrott lyukba egymásba csavart cső­sorozatot süllyesztünk és pedig olyan 5 csőszálakból, melyeknek egyik vége kí­vül, másik vége belül csavarmenettel van ellátva. Ha a fentiek szerint össze­csavart és lesüllyesztett csősorozat a földben, a körülforgó iszapban — példa-10 képen 100 méternél — annyira megszo­rul, hogy erős csavarokkal való sajtolás­sal sem lehet tovább süllyeszteni, akkor e csősorozatba — mint vezércsövekbe — olyan szűkebb méretű csőszálakból álló 15 csősorozatot bocsátunk le, amelyek súr­lódásmentesen illenek az előbbi, megszo­rult csősorozatba. E sorozattal azután addig folytatjuk a csövezést, a példaké­pen említett 100 méteren alul, míg vizet 20 adó homokrétegre nem találunk vagy amíg e csősorozat is meg nem szorul a földben. Ha nem találunk vizet adó ré­tegre, de a második csősorozat is meg­szorul a földben, — példaképen 220 mé-25 térnél — úgy a második csősorozatba is­mét súrlódásmentesen illő, harmadik csősorozatot bocsátunk le s a csövezést így folytatjuk. Természetes dolog, hogy a többször ismétlődő szűkítésnek határa 30 van, amely a további szűkítést és fúrást lehetetlenné teszi. Tehát ez az eljárás, nagyobb mélységnél és kedvezőtlen talaj­viszonyok esetén, több csősorozatot és nagy kezdőcsőméretet igényel. 35 A találmány, ezzel szemben, olyan el­járásra és készülékre vonatkozik, mely a csövezést egyenlő átmérőjű, egyetlen so­rozat csővel teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy a példaképen említett 40 100 méternyi földbeszorult csősorozat külső oldalára ható, felhalmozódott súr­lódást megosztjuk olyképen, hogy a cső­sorozatot alkotó csőszálaira bontjuk. A találmány szerint e célra olyan készülék 45 szolgál, melynek lényege abban van, hogy olyan belső csőfogót képez, amelyet a földbe szorult csősorozatba helyezve, a földben levő bármelyik megszorult cső­szálat, belső oldalánál fogva foghatjuk 50 meg. A mellékelt rajz a készülék példaké­pem alakját tünteti fel, melytől — lénye­gének érintése nélkül — más eltérő forma is elképzelhető. Az 55 1. ábra a találmány szerinti készülék függélyes nézetét tünteti fel, hosszában metszett kútcsőbe helyezve. A 2—3. ábrák a készülék egy-egy függé­lyes, illetve hosszmetszetét és belső néze- go tét mutatják. A 4—8. ábrák a készülék főbb vízszintes, illetve keresztmetszeteit láttatják. Az 1. ábrából kivehetően legbelül van az (a) karmantyúkkal összekötött (1, 1') 65 csőszálakból álló fúrószár. A (b, c, d, e) elemek és az (f) csövek az (1) fúrószártól függetlenül alkotják a belső csőfogót. Legkívül van a (2) kútcső, melyről — mint az előfúrott lyukba süllyesztett, 70 egymásba csavart csőszálakból álló cső­sorozatról — fentebb -már volt szó. A találmány szerinti készülék egyik alkotó része az (a) karmantyúkkal össze­kötött (1, 1') csőszálakból álló fúrószár. 75 A fúrószár minden csőszála (a) karman­tyúkkal van egymással összekötve, tehát eggyel kevesebb (a) karmantyú kell, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom