107473. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli berendezés

— 350 — a szerkezet eredeti beállítását tetszés sze­rinti mértékben befolyásolni. Az utánszabályzómű változata kiképez­hető ellentétes emelkedésű csavarpárral 5 (95—96), mely esetben a tolattyúrúd és a regulátorral kapcsolatos elemek ellentétes emelkedésű csavarjai axiálisan elmozdul­hatóan ágyazott közös csavartokkal (98) vannak összekötve, melynek fogasdobsze-10 rűen kiképzett része van kapcsolatban a kormánykeréken elhelyezett kézikarral mozgatható fogaskerékkel (90) (2. ábra megfelelő részlete). Ez esetben a fogasdob elmozdulása az utánszabályozás alíkalmá-15 val csupán félakkora, mint az előbb ismer­tetett megoldásnál. Az ellentétes emelke­désű csavaros megoldás különösen alkal­mas két, egymástól független, additív jel' legű befolyásolásra, mint például a kézi-20 karral való kézi és a síkhegy beállítóművel (3. ábra) való önműködő beállításra. Szögelfordulást végző vezércsap esetén a csapház elfordítását végezzük a kor­mánykeréken lévő kézi kapcsolókarral. 25 A vezérlőtolattyú hornyainak (68—69) és ellenhornyainak elrendezése az alkal­mazott sebességváltómű fokozatainak vi­szonyaitól függ. A vezértolattyú (67) által kiosztott 30 szívóhatás, vagy más megoldásban lég, vagy folyadék nyomóhatás, fix, esetleg flexibilis csővezetékek útján jut el (99) a servohengerek (73) megfelelő oldalaira. A négy sebességes váltóműnek kettő, a 35 nyolc sebességfokozatú váltóműnek három servohengere van, melyek kettős működé­sűek. A servohenger példaszerinti váz­latos hosszmetszetét tünteti fel a 14. ábra. A servohengerekben mozgó tökéletesen 40 tömített dugattyúk (100) villásrúd (101) segítségével az ismeretes rugós előfeszítő­műveket állítják át. Az előfeszítőmű egyik emeltyűje (102) a váltóműház (40) belsejé­ben elhelyezett kapcsoló körmöspofákat 45 a, (3, elállító tengelyre ékelve van, míg a másik, mely az előbbinél sokkal nagyobb szög alatt állítható el (103), lazán van fel­erősítve. Az emeltyűk végpontjait előfeszí­tett rugó (104) köti össze, mely az emel-50 tyűket a véghelyzetük felé szorítja. A laza emeltyűt (103) véghelyzetében ütközők (105) rögzítik. Az állítómű szögviszonyai­ból következően az „A" helyzetből csupán a „C" helyzetig kell a dugattyúnak (100) 55 erőt kifejteni, mert ezen helyzet után vég­telen kis elmozdulásra a feszítőrugónak (104) az állító emeltyűre (103) kifejtett nyomatékának az értelme megváltozván, maga a rugó rántja át az emeltyűt a má­sik véghelyzetbe. A „C—A" elmozdulástól 60 a dugattyút (100) a dugattyúrúdon alkal­mazott villás kivágás (101) megkíméli. Midőn a feszítőrugó (104) a villában (101) az emeltyű (103) vonócsapszegét (106) a másik véghelyzetbe rántja és a dugattyú- 65 rudat tovább mozgatja, a dugattyú másik oldalán lévő pecekrúd (107) ütközőgyűrűje (108) ütközik a szabadlevegő beeresztő to­lattyúval (109) é« azt a másik véghelyze­tébe tolja. Ezáltal a szívás alatt lévő oldalt 70 a szabadlevegővel összeköti a hengerfedél fúratain át, a henger másik oldalát pedig a szabad levegőtől elzárván, azt újabb szí­vatásra előkészíti. Az ismertetett szerkezet a tolattyú fúra- 75 tainak csekély átrendezése mellett légtúl­nyomással vagy folyadéknyomással mű­ködő szerkezetre is átalakítható. Az önvezérlő servohenger egy foganato­sított formáját tünteti fel a 2. ábra meg- 30 felelő részlete, melynél a szabadlevegőt beengedő tolattyú kisebb helyet igényel. Az utánszabályozómű egyik csavarele­mére (95) erősített emeltyű (110) csatló­rúddal (111) összeköttetésben van az autó 85 hosszirányában elhelyezett és egymástól megfelelő távolságban két darab úszóház­ban (112a) és (112b) tengelycsapok (113a) és (113b) körül elbillenthetően ágyazott úszókkal (114) és (115) emeltyűk (116) és 90 (117) útján kapcsolatban lévő csatlórúd (118) ívalakú kulisszájában (119) mozgó és függőleges irányban vezetett ívgörgő vei (120). Ha az autó vízszintes útvonalon van, a két úszóra (114) és (115) egyaránt 95 hat a folyadék felhajtó ereje, azok közép­állást foglalnak el, mely esetben az ív­görgő (120) ^ vele kapcsolatos csatlórúd­dal (111) és emeltyűvel (110) a legalacso­nyabb helyet foglalja el. Ha az autó emel- 100 kedő vagy lejtős útvonalra kerül, az úszó­házak a folyadék felszínéhez képest elfer­dülnek, ami maga után vonja az úszók emeltyűinek kitérését, ami viszont az ív­görgő megfelelően magasabb elhelyezke- 105 dését eredményezi. Ezáltal a csatlórúd (111) elfordítja a vele összeköttetésben lévő emeltyűt (110) és a csavartag (95) el­fordulását okozza. Mivel a csavartag axiális elmozdulásában a regulátor által akadályozva van, a csavartok (98) és a másik csavartag (96) mozdul el tengely­irányban és maga után vonja a tolattyú­rudat (84) is (2., 3. és 15. ábrák). A tolattyúnak a jármű sebességének 115 függvényében való előállítására elvileg

Next

/
Oldalképek
Tartalom