107473. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli berendezés
— 350 — a szerkezet eredeti beállítását tetszés szerinti mértékben befolyásolni. Az utánszabályzómű változata kiképezhető ellentétes emelkedésű csavarpárral 5 (95—96), mely esetben a tolattyúrúd és a regulátorral kapcsolatos elemek ellentétes emelkedésű csavarjai axiálisan elmozdulhatóan ágyazott közös csavartokkal (98) vannak összekötve, melynek fogasdobsze-10 rűen kiképzett része van kapcsolatban a kormánykeréken elhelyezett kézikarral mozgatható fogaskerékkel (90) (2. ábra megfelelő részlete). Ez esetben a fogasdob elmozdulása az utánszabályozás alíkalmá-15 val csupán félakkora, mint az előbb ismertetett megoldásnál. Az ellentétes emelkedésű csavaros megoldás különösen alkalmas két, egymástól független, additív jel' legű befolyásolásra, mint például a kézi-20 karral való kézi és a síkhegy beállítóművel (3. ábra) való önműködő beállításra. Szögelfordulást végző vezércsap esetén a csapház elfordítását végezzük a kormánykeréken lévő kézi kapcsolókarral. 25 A vezérlőtolattyú hornyainak (68—69) és ellenhornyainak elrendezése az alkalmazott sebességváltómű fokozatainak viszonyaitól függ. A vezértolattyú (67) által kiosztott 30 szívóhatás, vagy más megoldásban lég, vagy folyadék nyomóhatás, fix, esetleg flexibilis csővezetékek útján jut el (99) a servohengerek (73) megfelelő oldalaira. A négy sebességes váltóműnek kettő, a 35 nyolc sebességfokozatú váltóműnek három servohengere van, melyek kettős működésűek. A servohenger példaszerinti vázlatos hosszmetszetét tünteti fel a 14. ábra. A servohengerekben mozgó tökéletesen 40 tömített dugattyúk (100) villásrúd (101) segítségével az ismeretes rugós előfeszítőműveket állítják át. Az előfeszítőmű egyik emeltyűje (102) a váltóműház (40) belsejében elhelyezett kapcsoló körmöspofákat 45 a, (3, elállító tengelyre ékelve van, míg a másik, mely az előbbinél sokkal nagyobb szög alatt állítható el (103), lazán van felerősítve. Az emeltyűk végpontjait előfeszített rugó (104) köti össze, mely az emel-50 tyűket a véghelyzetük felé szorítja. A laza emeltyűt (103) véghelyzetében ütközők (105) rögzítik. Az állítómű szögviszonyaiból következően az „A" helyzetből csupán a „C" helyzetig kell a dugattyúnak (100) 55 erőt kifejteni, mert ezen helyzet után végtelen kis elmozdulásra a feszítőrugónak (104) az állító emeltyűre (103) kifejtett nyomatékának az értelme megváltozván, maga a rugó rántja át az emeltyűt a másik véghelyzetbe. A „C—A" elmozdulástól 60 a dugattyút (100) a dugattyúrúdon alkalmazott villás kivágás (101) megkíméli. Midőn a feszítőrugó (104) a villában (101) az emeltyű (103) vonócsapszegét (106) a másik véghelyzetbe rántja és a dugattyú- 65 rudat tovább mozgatja, a dugattyú másik oldalán lévő pecekrúd (107) ütközőgyűrűje (108) ütközik a szabadlevegő beeresztő tolattyúval (109) é« azt a másik véghelyzetébe tolja. Ezáltal a szívás alatt lévő oldalt 70 a szabadlevegővel összeköti a hengerfedél fúratain át, a henger másik oldalát pedig a szabad levegőtől elzárván, azt újabb szívatásra előkészíti. Az ismertetett szerkezet a tolattyú fúra- 75 tainak csekély átrendezése mellett légtúlnyomással vagy folyadéknyomással működő szerkezetre is átalakítható. Az önvezérlő servohenger egy foganatosított formáját tünteti fel a 2. ábra meg- 30 felelő részlete, melynél a szabadlevegőt beengedő tolattyú kisebb helyet igényel. Az utánszabályozómű egyik csavarelemére (95) erősített emeltyű (110) csatlórúddal (111) összeköttetésben van az autó 85 hosszirányában elhelyezett és egymástól megfelelő távolságban két darab úszóházban (112a) és (112b) tengelycsapok (113a) és (113b) körül elbillenthetően ágyazott úszókkal (114) és (115) emeltyűk (116) és 90 (117) útján kapcsolatban lévő csatlórúd (118) ívalakú kulisszájában (119) mozgó és függőleges irányban vezetett ívgörgő vei (120). Ha az autó vízszintes útvonalon van, a két úszóra (114) és (115) egyaránt 95 hat a folyadék felhajtó ereje, azok középállást foglalnak el, mely esetben az ívgörgő (120) ^ vele kapcsolatos csatlórúddal (111) és emeltyűvel (110) a legalacsonyabb helyet foglalja el. Ha az autó emel- 100 kedő vagy lejtős útvonalra kerül, az úszóházak a folyadék felszínéhez képest elferdülnek, ami maga után vonja az úszók emeltyűinek kitérését, ami viszont az ívgörgő megfelelően magasabb elhelyezke- 105 dését eredményezi. Ezáltal a csatlórúd (111) elfordítja a vele összeköttetésben lévő emeltyűt (110) és a csavartag (95) elfordulását okozza. Mivel a csavartag axiális elmozdulásában a regulátor által akadályozva van, a csavartok (98) és a másik csavartag (96) mozdul el tengelyirányban és maga után vonja a tolattyúrudat (84) is (2., 3. és 15. ábrák). A tolattyúnak a jármű sebességének 115 függvényében való előállítására elvileg
