107466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bőrök, főleg talpbőr, szíjbőr és effélék cserzésére

Minta. Megjelent 1933. évi II I IWWWWMBMM MAGYAR KIRÁLYI ^gg|||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107466. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés bőrök, főleg talpbőr, szíjbőr és effélék cserzésére. Kannel Károly vegyész, Luray (Virginia, É.A.E.Á.) A bejelentés napja 1932. évi julius hó 12-ike. A találmány bőröknek, különösen talpbőrnek, szíjbőrnek és efféléknek gyors cserzését célzó eljárásra és berendezésre vonatkozik, előnyösen forgó cserzőhor-5 dók alkalmazása, illetve mozgásban tartott cserié (csáva) használata mellett. Az ismeretes eljárások szerint cserzőhordókban kezelt nyersbőröknél a bőr minősége többnyire szenved. A szín erő-10 sen elsötétül, a bőr repedőssé válik és cserzése egyenlőtlen. E hátrányok oka abban van, hogy egyrészt a nyersbőröket a cserzőhordóban túlsokáig kell kezelni, másrészt pedig a bőrök a barkás 15 fél nyírása (sérülése) következtében a cserzőhordók forgása alatt megsérülnek. A találmány szerint kezelt bőr a legjobb minőségű és nem mutatja a példaképpen felsorolt hátrányok egyikét sem. 20 Az egész eserzósi folyamat lényeges megrövidítése következtében, mimellett a bőrök nagy mértékben kímélődnek és minőségük egyidejűleg igen javul, az új eljárást lényeges műszaki haladásnak és 25 gazdaságos fejlődésnek kell tekintenünk a bőrgyártás terén. A találmány szerinti eljárást célszerűen a következő módon foganatosítjuk: A feldolgozandó nyersbőrt, pl- tehén-30 bőrt vagy effélét ismert módon, előnyösen mésszel, illetve mésztartalmú keverékekkel való csávázással a szőrtől megszabadítjuk, a fölösleges zsírt és húst eltávolítjuk, majd ványoló hordóban vagy gö-85 dörben mossuk. A bőrben azonban, entaek ellenére, káros mészrészecskék maradnak még vissza, melyek később, esetleg más anyagmaradékokkal egyetemben, a bőrt foltossá teszik és az egyen-40 letes á/tcserzést is megnehezítik. A gödrökben való régi cserzésnél ennek nem volt nagy jelentőséget mert a hosszú ideig tartó cserzési folyamat mellett és savanyú cserié használata következtében e káros anyagok idővel eltávolodtak, 45 úgy hogy emiatt többnyire nem jött létre káros befolyás a bőrre. Az eddigelé ismeretessé vált oly eljárásoknál azonban, melyek a bőr gyors cserzésére irányulnak, a felsorolt károk bekövetkeznek. A 50 találmány szerint ezt a hátrányt úgy szüntetjük meg, hogy a mosott, még mószmaradékokat és efféléket tartalmazó bőröket rövid ideig vizes, előnyösen savanyú fürdőben kezeljük (pl. kb. 10—30 55 [percig), mely fürdő szulfitsókat, bórsavat, illetve ennek sóit és oldható szénhidrátokat, előnyösen glükózát tartalmaz. Erre a célra példaképpen oly oldat vált be, mely egy közepes nyersbőrre szá- 60 mítva 50—150 g alkálibiszulfitot, 50—150 g bórsavat ós 150-—500 g glükózát tartalmaz. Ezt a kezelést célszerűen lapátos hordóban (paddle-hordóban) végezzük el. Ellentétben más ismert mésztelenítő sze- 65 rekkel, melyek sokszorosan hosszabb ideig tartó behatást igényelnek, ami viszont a bőranyag sérülésével, illetve veszteségével is jár, a leírt eljárás révén a bőr minden sérülését elkerüljük és a bőrt 70 duzzadt, a cserzőanyag felvételére előnyös állapotba hozzuk. Ezután a savanyúan tartandó bőröket célszerűen néhány napig előcserzésnek vetjük alá és ezt követőleg oly fürdőbe 75, helyezzük, melynek főleg az a rendeltetése, hogy a bőr likacsait megfelelően tágítsa és ezáltal a később alkalmazandó cserzőfolyadék gyorsabb behatolását megkönnyítse. Az említett előcserzés 80