107464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kondenzációs nyomás csökkentésére nyers oxigénnek egyenáramú rektifikáló csergedeztető-gőzösítő-üzemben való gyártására

— 3 — része (hidrogén) anélkül, hogy egyáltalán íolyósodna, gázalakúan különödik el a ír akción ált kondenzáláskor, míg a töbhi alkatrész folyósodik, hogy azután az el> gőzösítő-oldalon megint elgőzöltessék. Ilyenkor tehát az elgőzölésre kerülő folyadék az egyik főalkatr észből már semmit sem tartalmaz, míg a másikat (a metánt) ellenben már meglehetősen tö> mény állapotban tartalmazza. Ezzel szemben a nyers-oxigén gyártásánál a kondenzált folyadék a levegő első főalkatrészének (a nitrogénnek) még tetemes részét tartalmazza, a második > főailkatrészből (az oxigénből) pedig kb. ugyanakkora mennyiséget, és csak ez az előfeltétel teszi lehetővé, hogy a bejelentés szerint a nitrogén-hatással az elgőzölési folyamatot úgy befolyásoljuk, hogy ) mind a levegő frakcionált folyósítását, mind a folyadék maradék nélküli elgőzölését olyan kondenzálási nyomáson végezhessük, mely lényegesen kisebb a normálisnál, i Itten tehát az isimert 479.331 német szabadalométól eltérő a cél s amellett a nitrogénnek az elpárolgó folyadékra kifejtett hatásának új fizikai viszonylata jön tekintetbe, mely a 479.331 német ) szabadalom bejelentésekor teljesen ismeretlen volt s különben is csak olyan folyadékoknál érvényesíthető gyakorlatilag, melyek az eredeti gázelegy két főalkatrészét még kb. egyenlő részekben i tartalmazzák, mimellett nálunk az üzem eélja az, hogy a 'két főalkatrészből kb. egyenlő részt együttesen különítsünk el, míg a német szabadalomnál a könnyen forró rész (a hidrogén) az elgőzösítendő ) folyadékban már egyáltalán nincs is jelen. A találmány súlypontja és az eljárás alapja a gőzök nagyobb nitrogén-parciálnyomásainak a folyadék parciálnyomá• sár-a kifejtett hatásában rejlik, minthogy az elgőzölő egy magasabb pontján elpárolgót nitrogén lefelé haladva egyrészt hátráltatja az oxigéndúsabb folyadék nitrogénjének párolgását s másrészt a folya-i dékba be is lép és csak ezen rektifilkáló hatással érjük el a normális kondenzációs nyomás csökkentését s ezáltal a levegőbontás energiaszükségletének mérséklé sét, még pedig csak azon feltétel mellett, ' hogy a kondenzálandó gázelegy könnyen forró alkatrésze (a jelen esetben a nitrogén) a kondenzátor-oldalon tetemes mennyiségben ugyancsak folyósíttatik. Emellett a folyadék érintkezési felületének legalább akkorának vagy nagyobb- 60 nak kell lennie, mint az elgőzösítő-kondenzátor fémes felületének. Az említett német szabadalomból az is kitűnik, hogy csak a normális kondenzálási nyomás túllépésének meggátolása és 65 a folyadékból a nemkívánatos magasforrpontú mellékalkatrészek eltávolítása volt a cél, amelynél az elgőzölés közben fellépő rektifikáló hatásra nem is volt szükség; ettől eltekintve, az ilyen rektifikáló 70 hatás gyakorlatilag hasznosíthatóan csak akkor érvényesül, ha a nehezen forró alkatrésszel dúsított olyan elegy kondenzálásáról és elgőzöléséről van szó, mely a felbontandó eredeti gázelegy mindkét fő 75 alkatrészéből áll, s ha ezenkívül a gőz és a folyadék között kellő nagy érintkezési felületről gondoskodunk úgy, hogy a gőz kellő mérvben hathasson a folyadékra, amit csak csergedeztető-üzemben lehet el- 80 érni. A találmány szerinti eljárás 45—50%-os oxigén előállítására a levegőben lévő nitrogén részleges kiválasztásának legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja. 85 A magas hőmérsékek iparának, a metallurgiának és a kémiai iparnak legtöbb gyakorlati esetében 45—50% (Vtartalmú nyers oxigén elégséges. A csatolt rajz 1. ábrája az eljárás foga- 90 natosítására való berendezés vázlata. A berendezés főrésze az, újszerű (a) kondenzátor, mely egyúttal rektifikátor és elgőzösítő. Lényegileg egyes kettősfalú (b) tagokból áll, melyek között (c) 5,3 közök vannak, melyekbe alul lép be a kondenzálandó levegő s melyekből felül lép ki a gázalakban elkülönített nitrogén. Az egyes (b) tagok felül az (f) folya- 100 dékelosztócsővel, alul pedig a (g) gőzgyüjtő-csővel közlekednek; az egész, tagnyalább a hengeres (h) köpenyben foglal helyet, melynek fenekén gyül össze a kb. 50% 02-tartalmú nyers oxigén, melyet a 105 (k) vezetéken és (m) szabályozó-szelepen át vezetünk az (f) eloszitótéren át az egyes tagok (p) elgőzölögitető terébe. Az egyes tagok felső részében olyan szerkezet van (2. ábra), mely a folyadé- 110 kot a tag falaira irányítja s azok egész szélessége mentén elosztja. Erre a célra való az U-alakban görbített (s) bádoglap, melynek két alsó szára egy-egy .finom (t) drótszövetcisíkot szorít a (p) tért határoló 115 belső falfelületekhez. Minthogy a bádoglapszárak és a fal közötti rész szűk s ezt a szűk rést is rész-