107460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vetőmagok, pl. gabonaszemek őrlésére
december hó 1-én. Megjelent 1933. évi ••H^íiiBHEMH HAGYAR KIRÁLYI JnmK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107460. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék vetőmagok, pl. gabonaszemek őrlésére. Zathureczky Elemér molnár Celovce. A bejelentés napja 1932. évi május hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi június hó 5-ike. A vetőmagok őrlésére használt eddig ismert eljárások általában abból állanak, hogy a magok elaprózása őrlő járatokkal, vagy hengerekkel történik, mimellett az > őrlendő mag őrlőjáratok, vagy hengerszékek egész során megy keresztül, míg a liszt a kívánt minőséget eléri. Ennek az őrlési folyamatnak az u. n. darálásoknak termékei lisztnek, dercének és 1 darának keverékei, melyek minden elővigyázatosság dacára részben szabadon hozzákeveredett, részben pedig odatapadt héjjrészwcskékkel vannak keverve. Hogy az őrlési termek a héjjrészecskéktől a lehetőségig megtisztúljon, a magok külső héjját hámozógéppel való hámozással próbálták már eltávolítani. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a hámozás igen nagy erőt igényel és elkerülhetetlen az értékes magalkatrészekben váló veszteség. Megpróbálták továbbá különösen búzánál a héjj kisebb mérvű szétforgácsolását nedvesítéssel és gyors szárítással elérni. Ez az eljárás azonban nagy elővigyázatot ós drága berendezést igényel, úgy hogy nem lehet általánosságban és könnyen alkalmazni. Az, egészen finom héjjrészeket a darából és dercéből, mielőtt ezeket lisztté őrölnénk, szélárammal távolítjuk el, többnyire rosták felhasználásával. A találmány eljárás és készülék, melynek segélyével oly úton, melyet eddig más termékek felaprózására használtak, a magoknak egy felülethez való röpítésóvel az őrlendő magok héjját megrepesztjük, a lisztszemeket a héjjból leválasztjuk és aszerint, hogy mily erővel ütődnek a magok a felülethez, a lisztszemeket lisztté és darává, vagy lisztté 40 szétszúzzuk. Ennek az eljárásnak az. eddigiekkel szemben az az előnye, hogy a héjjt csak repesztjük, vagy legfeljebb csak nagyleveles alakba hozzuk, úgy hogy a iisztszeimek kiléphetnek belőle, 45 azonban nem forgácsoljuk szét finom, részekre, Vagy nem őröljük meg, mint az eddigi eljárásoknál, ahol a liszttel a héjj xígy keveredik, hogy a szétválasztás csak nagy fáradsággal és munkával lehetsé- 50 ges. A gabonaszemik röpítése a lisztszemeket elszakítja a héjjtól, mely a szétzúzással szemben nagyobb erőt tud kifejteni, mint a lisztszemek. A kísérletek azt mutatták, hogy a leg- 55 kedvezőbb eredményt akkor érjük el, ha a szemeket merőlegesen röpítjük az ütközőfelületre. minthogy ennél a röpítésnél a héjj legkevésbé, a liszt pedig a legerősebben zúzódik szét. Ez arra vezethető 60 vissza, hogy az elaprózásnál elkerülhető minden, vagy majdnem minden súrlódás a héjj és az ütközőfelület között. E cél elérésére való a találmány szerinti berendezés. Ez, áll az ismert módon egy 65 tengely körül elrendezett ós általa, hajtható röpítőtagból, vagy tagokból, melyek a magok részére sugárirányú vezetékké vannak kiképezve és a pl. cikk-cakk alakúra kiképezett ütközőfelületből, 70 melynek a szemekkel1 való találkozásra szolgáló része merőlegesen fekszik a röpítőtagokat elhagyó szemek röpirányára, A megejtett számítások szerint ez a röpirány 45° szöget zár be a sugárral. A 75 röpítő- és vezetőtagak előnyösen egy korongon elrendezett, sugárirányban fekvő felületekből, vagy csövekből álla-
