107458. lajstromszámú szabadalom • Folyékony vagy gázalakú tüzelőanyaghoz való hőtároló főzőtűzhely

december hó 1 -én. Megjelent 1933. évi MAGYAR KIKÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107458. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Folyékony vagy gázalakú tüzelőanyaghoz való hőtároló iőzőtűzhely. Svenska Aktiebolaget Gasaccumulator cég1 Stockholm-Lidingő (Svédország). A bejelentés napja 1932. évi április hó 5-ike. Svédországi elsőbbsége 1932. évi február hó 13-ika. Ismeretes, hogy szilárd tüzelőanyag­gal, rendszerint koksszal, antracittal vagy más széndús anyaggal fűtött hőtá­roló gáztűzhelyeknél a fáradt gázok szén-5 dioxidban annyira gazdagodnak, hogy túlságosan nehezekké válnak ahhoz, hogy a kéményben jó huzat maradjon fenn. E hátrányt úgy kerülték el, hogy fáradt gázokhoz oly magas hőmérsékletű elő-10 melegített levegőt vezettek, hogy a fá­radt gázok lényegesen könnyebbekké let­tek. Ezáltal akkora fajsúlykülönbség lé­tesül, hogy a füstgázoszlop emelésére a kéményben kellő huzat keletkezik. Az 15 ilyen berendezés szükségességének felté­tele tehát igen széndús tüzelőanyag. Olyankor, amikor tüzelőanyag kőolaj, világítógáz vagy más folyékony vagy gázalakú tüzelőanyag, ez a nehézség nem 20 lép fel, mert a hőtároló főzőtűzhelyek fű­tésére alkalmazható valamennyi kérdéses tüzelőanyag szénben aránylag szegény és ennélfogva fáradt gázai a külső levegő­nél lényegesen könnyebbek. Azt találtuk 25 azonban, hogy a kérdéses főzőitűzhelyek­nél teljesen eltérő nehézségek lépnek fel, amelyeket a találmánnyal elkerülünk. Folyékony, illetve gázalakú tüzelő­anyagok kivétel nélkül hidrogéndúsak és 30 ezért kis légfelesleggel vagy anélkül való lassú és teljes elégésnél, mely különösen a folytonos égetésre való hőtároló főző­tűzfaelyeket jellemzi, víztartalmuk füst­gázoknál különben ritkán előforduló 35 nagyságrendű. Az ebből adódó nagy ned­vességtartalom már magában véve is káros, de az olaj, illetve gáz füstgázai­ban olykor előforduló egyéb anyagokkal való együttműködés a viszonyokat még súlyosbítja. 40 Az összes, a gyakorlatban előforduló gázok ós bizonyos olajok is kénvegyüle­teket tartalmaznak. Ezek elégésénél rész­ben víz és részben kénpentoxid (S2O5) keletkezik. Ez a gáz azonban csak na- 45 gyon magas hőmérsékleteken állhat meg. Másrészt a hőtároló főzőtűzhelyek legna­gyobb előnye gazdaságos tüzelőanyagfo­gyasztásuk, melyet azáltal kapunk, hogy gyakorlatilag a fáradt gáz egész melegét 50 kihasználjuk, mielőtt a füstgázok a ké­ménybe kerülnek. A füstgázok a kémény­iben tehát aránylag alacsony hőmérsék­letűek. Ezen az alacsony hőmérisékleten a kénpentoxid vagy oxigéngáz leadása mel- 55 lett kéndioxiddá bomlik vagy vízzel egyesülve kénsavat és ugyanakkora mo­lekuláris mennyiségű kénoxidot ad. Az, hogy melyik reakció lép fel, teljes mér-< tékben, attól függ, hogy a füstgázok víz- 60 tartalma akkora-e, hogy vízkondenzáció étrejön vagy nem. Az első esetben kif lönböző vegyi folyamatok keletkeznek, miáltal a nem állandó kénpentoxid stabi­labb vegyületekké alakul át. E vegyi fo- 65 lyamatok közül különösen a következőt említjük: S2 C>5 + H2O = ILSOÍ + SOs A kémény falain tehát első sorban víz kondenzálódik, továbbá a kénpentoxid 70 mennyiségének mértékében a vízzel kén­sav képződik. Ugy a víz, mint még foko­zottabb mértékben a kénsav a kémény és a főzőtűzhely falazatát tönkreteszi. A hammatpont elérésénél tehát a víz 75 i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom