107451. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés légijárművekhez
ben fekvő, a táveső optikai tengelyével meghatározott síkhoz képest függőleges tengely körül elforgathatóan van elrendezve, hogy a kinézés irányának magas-5 sági szöge változtatható legyen. Az elrendezés olyan, hogy a lég jármű vízszintes helyzete mellett az (1) objektív tengelye vízszintes és a (2) okulár tengelye függőleges irányú. A (4) prizmát az (5) fogas-10 kerék hajtja, melyre a (4) prizma van erősítve. A' távcső középsíkjában egyrészt a (6) magassági jegy van, mely a (7) karra van erősítve. A (7) kar a távcső házán (8) 15 tengelyével az (X—X) tengely körül forgathatóan van ágyazva, mely a (6) magassági jeggyel párhuzamos; a (6) magassági jegy ós az (X—X) tengely közötti távolság egyenlő az (1) objektív gyújtó 20 távolságával. A (8) tengellyel összekötött (9) inga, mely a távcső optikai tengelyével párhuzamos síkban lengő mozgást végezhet, a (7) kart a légjármű hosszlengéseitől függetlenül, — melyeknek a távcső 25 a légjárművön való ágyazási módja folytán szintén alá van vetve -— vízszintes irányban tartja. Másrészt a távcső képsíkjában a (10) oldaljegy van, mely következőkben van 50 stabilizálva: az (5) fogaskerékkel, a (11) fogaskerék kapcsolódik, melynek osztókörátmérője fél akkora, mint az (5) fogaskeréké. A (11) fogaskerékre a sugárirányú (12) kar van erősítve, melynek a (11) ke-J5 rék tengelyétől való (í) távolságban (13) csapja van. Ez a (13) csap a szögalakú (15) tolattyúnak az (1) objektív tengelyével párhuzamos (14) hasítékába kapaszkodik. Az eltolható (15) tolattyú (Y—Y) tenj.0 gelyén, mely a (14) hasítékkal párhuzamos, a (17) inga forgathatóan van ágyazva, mely inga a távcső optikai tengelyével meghatározott síkra merőlegesen áll. A (17) ingának (18) hasítékja ,5 van, mely a légjármű vízszintes helyzete (tehát a (2) okulár tengelyének függőleges; helyzeténél) és nyugalomban levő inga mellett a (2) okulár tengelyével párhuzamos (tehát függőleges irányú). A ,0 (18) hasítékba a (21) tengely (20) karjának (19) golyója kapaszkodik, mely tengely a távcső házán, a (2) okulár tenge lyével párhuzamos (Z—Z) tengely körül forgathatóan van ágyazva. A (21) teni5 gelynek másik (22) karjára a (10) oldaljegy van erősítve, úgy hogy ennek a jegynek és a (19) golyó középvonalának távolsága a (Z—Z) forgástengelytől egyforma. Az elrendezés olyan nézőirány magassági szögének nulla értéke mellett, 60 mely esetben a (12) kar a (2) okulár tengelyével párhuzamos, hogy a (19) golyó középvonala és az (Y—Y) tengelye közötti (a) távolságnak (f) értéke van. A rajzon a kinézőirány magassági szöge 65 (P)-val van jelölve. Ebben az esetben a (12) kar és a (2) okulárral párhuzamosan gondolt vonallal (fi) szöget zár be és az (a) távolságnak értéke (f cos. ($)• A légjármű hosszlengése esetén a (6) 70 magassági jegy a (9) inga hatása folytán elmozog, a hosszlengés szögének pontosan megfelelően. A légjármű keresztirányú mozgásával a (10) oldaljegynek okozott mozgás a (10) oldaljegy és a (4) kinéző 75 prizma közöti kapcsolat folytán a kinézőirány mindenkor beállított magassági szögétől függ. A mozgás a keresztirányú ingadozás szögének pontosan felel meg, ha függőleges ([í = o) nézést állítunk be. 80 Vízszintes irányú kinézésnél ( — 90°, mely eset a rajzolt távcsővel ugyan meg nem valósítható) a légjármű keresztirányú lengése a (10) oldaljegy mozgására hatást nem gyakorolna. 85 A 2. ábra szerinti távcső optikai szervei az (1) objektív, a (2) okulár ós a visszafordító (23) prizma. A távcső (24) házában ingahatás alatt képzelendő (az egyszerűség miatt a rajzban fel van tételezve, 90 hogy a jegy önsúlyának hatása alatt végez lengő mozgást) körívalakú (25) jegy (M) középpontjával kardánosan olykép van ágyazva, hogy a kardánközpont az (M) középponttal egybeesik és a (2) oku- 95 lár tengelyén olyan a helyzete, hogy a (25) jegy a távcső képsíkját érinti. E jegy helyzete azonkívül azzal van meghatározva, hogy a távcső optikai tengelyével meghatározott síkban fekszik, midőn en- 100 nek a síknak helyzete függőleges irányú. A távcsövet valamely légjárművön ágyazva olykép kell elképzelni, hogy a járműhöz képest — (azt vízszintes helyzetben feltételezve) — egyrészt függőié- 105 ges tengely körül forgatható, hogy a szél okozta eltérítés meggátoltassék és másrészt vízszintes tengely körül forgatható, hogy a repülési irány függőleges síkjában messze elől fekvő célokat a távcső látó- 110 terébe lehesen hozni. A (25) jegynek oldaljegy hatása van. A távcsőnek külön magasági jegye nincsen úgy, hogy ez a távcső csak a járműnek valamely meghatározott repülési irányba való beirá- 115 nyitására használható. A (25) jegynek körívalakjával elérjük, hogy, amint szükséges is, a légjármű ke-