107411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok elpárologtatására (bepárologtatására)
decemoer Megjelent 1933. évi hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JgpggfiL SZA3ADALM1 BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107411. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok elpárologtatására (bepárologtatására). JNygaard Olseu János igazgató Oslo. A bejelentés napja 1931. évi november hó 25-ike. Norvégiai elsőbbsége 1930. évi november hó 25-ike" Bizonyos folyadékok, mint pl. tengervíz, cukoroldat, stb. bepár ologtatása rendszerint azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a folyadékban lévő, különböző al-5 katrészek a hevítőfelületekre rakódnak és a folyadékra való melegátszánmaztatást gátolják. A találmány e kellemetlenséget akarja, megszüntetni. 10 Az említett kellemetlenségnek tulajdonképpeni oka az, hogy a folyadékból gázbuborékok képződnek a hevítőfelületeken, úgy hogy e felületek a buborékképződjés helyén pillanatra teljesen sszárazzá 15 válnak. E száraz helyeken a folyadékból az elpárologtatós folytán visszamaradó csekély anyagmennyiség könnyen lerakódik, különösen abban az esetben, ha a kérdéses anyagrészecskék alapjában véve 20 folyadékban nem oldott, hanem amorf vagy finomszemcsés halmazállapotban vannak jelen, mint pl. a mész vagy gipsz a tengervízben, mikor is a felmelegítéssel a tengervizet az említett anyagokat kötő 25 szénsav nagy részétől megszabadítjuk. Még oly anyagok is, melyek miként a konyhasó, a folyadékban oldódnak, lerakódhatnak, mivel az ilyen anyagok az elpárologtatósnál a hevítőfelülettel érint-30 kező vízből mint kristályok válnak ki és így nem marad elegendő idő arra, hogy a folyadék oldó hatását kifejthesse. Az eddigelé ismeretes elpárologtató berendezéseknél a hevítőfelületeken bekö-35 vetkező e rétegképződésekből származó kellemetlenségek igen számottevők. Ennélfogva az ily berendezések technikai fejlődésében eddig az az irányelv jutott érvényre, hogy a képződött rétegeket eirőművi segédeszközökkel távolítsuk el, (pl. levakarással), vagy pedig a hevítőelemek kényelmes kicserélését tegyük lehetővé tisztogatás céljából. A találmány a nehézségeket igen könynyen oldja meg. Lényege röviden abban 45 van, hogy a folyadékkal a párolgási hőt oly körülmények között vagy oly módon közöljük, hogy a hevítőfelületeken gőzbuborékok nem keletkezhetnek. A hevítőíelületeket tehát ily módon állandóan ned- 50 vesen tartjuk s így a folyadékban lévő anyagrészecskék közönséges odasülése nem következhetik be. Ezt akként valósíthatjuk meg, hogy a folyadékot a felhevítés helyén oly nyomás alatt tartjuk, mely a 55 folyadéknak a hevítőelem falhőmérséklete melletti elpárologtatási nyomásával teljesen megegyezik, vagy pedig, ami még előnyösebb, ezt meg is haladja. A folyadék azután más térbe vagy ugyan- 60 azon térnek más részébe való átvezetésekor, mely térben kisebb nyomás uralkodik, elpárolgás folytán a vele közölt melegmennyiség tői megszabadulhat és ezt követőleg a hevítőfeliiletek mentén is- 65 mét visszavezethető az elpárologtató területre. Szabadalmi igény: Eljárás tengervíz vagy más oly folyadékok elpárologtatására (bepárologtatá- 70 sára), melyeket víztől vagy más folyadéktól kell megszabadítani, vagy amelyektől vizet vagy más folyadékot, mint hasznos terméket kell elvonni, azzal jellemezve, hogy a hevítőfelületek- 75 kel szemben való folyadéknyomás és a hevítőfelületek falának hőmérséklete közötti viszonyt akként állapítjuk meg, hogy a nyomás mindenütt ugyanakkora vagy nagyobb, mint a folyadék 80 elpárolgási nyomása a hevitőfelület falhőmérsékletén. l'allas nyomda, Budapest.