107409. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonfödém

véve ismert módon — hosszbordákat ké­pezünk ki, melyek a bitumennel kitöl­tendő hézagokba nyúlnak. Ezzel elsősor­ban lehetővé tesszük vasbetétek elhelye-5 zését a betonbordákban, aránylag közel a födém felszínéhez. Üvegtestekként előnyösen használha­tunk olyan drótbetétes üveglapokat is, me­lyek oldalfelületei, a felfekvési felülettől 10 kiindulva, kifelé lerézseltek. Ekkor a bi­tumentöltés a ferde oldalfelületek fölé nyúlik, minek következtében egyrészt megnagyobbodik a bitumen tapadási felü­lete, másrészt pedig megakadályozzuk azt, 15 hogy alulról Írató szélnyomás az üveg­lapokat felemelje. A mellékelt rajz a találmány szerinti .üveg-vasbetonfödém két foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 20 1. ábra az első foganatosítási alak, a csatlakozó építményrészeikkel, harántmet­szetben. A 2. ábra az 1. ábra egyik része nagyobb léptékben. A 25 3. ábra a második foganatosítási alak harántmetszete. A födém első foganatosítási alakjánál az (1, 2) vasbetonvázat (2. ábra), ismert formakeretek segítségével, ugyanúgy állít-30 ju.k elő, mint a törzsszabadalomban, vagyis a (3) vasbetéteket az építmény függélyes (7) falainak (1. ábra) a vasbetonvázhoz csatla­kozó (8) ellentámaszaiba helyezzük ós ott lehorgonyozzuk. Az (1, 2, 3) vasbetonváz .35 tehát (2. ábra) a csatlakozó i(7, 8) épít­ményrészekkel (1. ábra) merev egészet al­kot. Az (1, 2) betonbordák felső oldalán (19) hosszbordák vannak (2. ábra), melyek magasága valamivel kisebb a (4) üvegtes-40 tek magasságánál, szélességük pedig ak­kora, hogy a (4) üvegtestek számára ol­dalt (20) felfekvési felületek maradnak. Az (1, 2, 3) vasbetonváz elkészülte után a (20) feliekvési felületekre a (21) aszbeszt­.45 csíkokat fektetjük, erre jönnek azután a (4) üvegtestek olyan helyzetben, hogy -ezek (22) oldalfelületei és a (19) hosszbordák ol­dalfalai között játék maradjon. Ezután a (4) üvegtestek szembenfekvő 50 (22) oldalfelületei között a keresztalakú hézagokat a (16) bitumennel töltjük ki. A bitumen a (4) üvegtestek és a (19) borda között van és az utóbbinak felső oldalát elfedi. 55 A (4) üvegtestektől és a hézagok (16) bitumentöltésétől alkotott üvegborítás szélei, valamint a (8) ellentámasz szemben­fekvő felületei között (1. ábra) a (10) kiter­jedési házagokat hagyjuk, melyeket szin­tén (16) bitumennel töltünk ki. 60 Ha most akár a (7, 8) építmény és a vele mereven összekötött (1, 2) vasbetonváz i(2. ábra), akár a (4,16) üvegborítás „dolgozni" kezd, akkor ez a két rész, bizonyos hatá­rok között, egymástól függetlenül, elmoz- 65 dulásokat végezhet, minthogy a (16) bitu­men nem köt a vasbetonváz betonjával és mert az üvegborítás szélén a (10) ki,terje­dési hézagok (1. ábra) ezeket az elmozdulá­sokat megengedik. Ezenkívül a (4) üveg- 70 testek szélei a (21) aszbesztcsíkokon kel­lően elmozdulhatnak (2. ábra). Ha a bitu­men, erős napsütésben, nagyon meglágyul, akkor az mégsem folyhat ki, mert a (21) asztbesztcsíkok elegendő tömítést nyujta- 75 nak a (4) üvegtestek és az (1, 2) betonbor­dák között. A (21) asztbesztcsíkok, egyút­tal, rugalmas felfekvést biztosítanak a (4) üvegtesteknek. Minthogy a (4) üvegtestek és a hézagba nyúló (19) hosszbordák közt 80 csak az utána engedő (16) bitumen van, a (4) üvegtestek napsütésben, egymáshoz ké­pest, kis elmozdulásokat is végezhetnek, amivel még jobban meggátoljuk az üveg­testek megrepedését. Nedvességnek az (1, 85 2) vasbetonvázba hatolását itt is hatáso­san megakadályozzuk azzal, hogy a (16) bitumenréteg teljesen elfedi a (19) hossz­bordákat. A födém ugyan akkora terhelése mellett 90 az (1, 2) bordák aránylag keskenyek lehet­nek, minthogy a vasbetonváz merev egé­szet alkot a csatlakozó (7, 8) építménnyel (1. ábra). Ilyképen a födém fényáteresz­tése növekszik, súlya pedig csökken. A (19) 95 hosszbordák (2. ábra) alkalmazása folytán, a keskeny bordák megtartása mellett, ezek ellenállás-nyomatéka, nagyobb. Különösen a. felső (3) vasbetéteket lehet meglehetősen magasra, a födém nyomott övébe, helyezni. 100 Ezenkívül a (19) bordák alkalm kö­vetkeztében lényegesen kevesebb bitumen kell. A második foganatosítási alaknál üveg­testekként a (23) drótbetétes üveglapokat 105 használjuk (3. ábra), melyeknek a héza­gokban egymásisal szemben fekvő (24) ol­dalfelületei, az üveglapok felfekvési felü­leteitől kiindulva, kifelé lerézseltek. A (16) bitumentöltés itt a (23) drótbetétes üveg- 110 lapok (24) oldalfelületei fölé nyúlik. A le­réz, seléssel egyrészt nagy tapadási felüle­tet biztosítunk a bitumennek, másrészt az üveglapok fölé nyúló bitumen megakadá­lyozza azt, hogy alulról ható szélnyomás 115 az üveglapokat felemelje. A (24) oldalfelü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom