107409. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonfödém
véve ismert módon — hosszbordákat képezünk ki, melyek a bitumennel kitöltendő hézagokba nyúlnak. Ezzel elsősorban lehetővé tesszük vasbetétek elhelye-5 zését a betonbordákban, aránylag közel a födém felszínéhez. Üvegtestekként előnyösen használhatunk olyan drótbetétes üveglapokat is, melyek oldalfelületei, a felfekvési felülettől 10 kiindulva, kifelé lerézseltek. Ekkor a bitumentöltés a ferde oldalfelületek fölé nyúlik, minek következtében egyrészt megnagyobbodik a bitumen tapadási felülete, másrészt pedig megakadályozzuk azt, 15 hogy alulról Írató szélnyomás az üveglapokat felemelje. A mellékelt rajz a találmány szerinti .üveg-vasbetonfödém két foganatosítási alakját példaképpen tünteti fel. Az 20 1. ábra az első foganatosítási alak, a csatlakozó építményrészeikkel, harántmetszetben. A 2. ábra az 1. ábra egyik része nagyobb léptékben. A 25 3. ábra a második foganatosítási alak harántmetszete. A födém első foganatosítási alakjánál az (1, 2) vasbetonvázat (2. ábra), ismert formakeretek segítségével, ugyanúgy állít-30 ju.k elő, mint a törzsszabadalomban, vagyis a (3) vasbetéteket az építmény függélyes (7) falainak (1. ábra) a vasbetonvázhoz csatlakozó (8) ellentámaszaiba helyezzük ós ott lehorgonyozzuk. Az (1, 2, 3) vasbetonváz .35 tehát (2. ábra) a csatlakozó i(7, 8) építményrészekkel (1. ábra) merev egészet alkot. Az (1, 2) betonbordák felső oldalán (19) hosszbordák vannak (2. ábra), melyek magasága valamivel kisebb a (4) üvegtes-40 tek magasságánál, szélességük pedig akkora, hogy a (4) üvegtestek számára oldalt (20) felfekvési felületek maradnak. Az (1, 2, 3) vasbetonváz elkészülte után a (20) feliekvési felületekre a (21) aszbeszt.45 csíkokat fektetjük, erre jönnek azután a (4) üvegtestek olyan helyzetben, hogy -ezek (22) oldalfelületei és a (19) hosszbordák oldalfalai között játék maradjon. Ezután a (4) üvegtestek szembenfekvő 50 (22) oldalfelületei között a keresztalakú hézagokat a (16) bitumennel töltjük ki. A bitumen a (4) üvegtestek és a (19) borda között van és az utóbbinak felső oldalát elfedi. 55 A (4) üvegtestektől és a hézagok (16) bitumentöltésétől alkotott üvegborítás szélei, valamint a (8) ellentámasz szembenfekvő felületei között (1. ábra) a (10) kiterjedési házagokat hagyjuk, melyeket szintén (16) bitumennel töltünk ki. 60 Ha most akár a (7, 8) építmény és a vele mereven összekötött (1, 2) vasbetonváz i(2. ábra), akár a (4,16) üvegborítás „dolgozni" kezd, akkor ez a két rész, bizonyos határok között, egymástól függetlenül, elmoz- 65 dulásokat végezhet, minthogy a (16) bitumen nem köt a vasbetonváz betonjával és mert az üvegborítás szélén a (10) ki,terjedési hézagok (1. ábra) ezeket az elmozdulásokat megengedik. Ezenkívül a (4) üveg- 70 testek szélei a (21) aszbesztcsíkokon kellően elmozdulhatnak (2. ábra). Ha a bitumen, erős napsütésben, nagyon meglágyul, akkor az mégsem folyhat ki, mert a (21) asztbesztcsíkok elegendő tömítést nyujta- 75 nak a (4) üvegtestek és az (1, 2) betonbordák között. A (21) asztbesztcsíkok, egyúttal, rugalmas felfekvést biztosítanak a (4) üvegtesteknek. Minthogy a (4) üvegtestek és a hézagba nyúló (19) hosszbordák közt 80 csak az utána engedő (16) bitumen van, a (4) üvegtestek napsütésben, egymáshoz képest, kis elmozdulásokat is végezhetnek, amivel még jobban meggátoljuk az üvegtestek megrepedését. Nedvességnek az (1, 85 2) vasbetonvázba hatolását itt is hatásosan megakadályozzuk azzal, hogy a (16) bitumenréteg teljesen elfedi a (19) hosszbordákat. A födém ugyan akkora terhelése mellett 90 az (1, 2) bordák aránylag keskenyek lehetnek, minthogy a vasbetonváz merev egészet alkot a csatlakozó (7, 8) építménnyel (1. ábra). Ilyképen a födém fényáteresztése növekszik, súlya pedig csökken. A (19) 95 hosszbordák (2. ábra) alkalmazása folytán, a keskeny bordák megtartása mellett, ezek ellenállás-nyomatéka, nagyobb. Különösen a. felső (3) vasbetéteket lehet meglehetősen magasra, a födém nyomott övébe, helyezni. 100 Ezenkívül a (19) bordák alkalm következtében lényegesen kevesebb bitumen kell. A második foganatosítási alaknál üvegtestekként a (23) drótbetétes üveglapokat 105 használjuk (3. ábra), melyeknek a hézagokban egymásisal szemben fekvő (24) oldalfelületei, az üveglapok felfekvési felületeitől kiindulva, kifelé lerézseltek. A (16) bitumentöltés itt a (23) drótbetétes üveg- 110 lapok (24) oldalfelületei fölé nyúlik. A leréz, seléssel egyrészt nagy tapadási felületet biztosítunk a bitumennek, másrészt az üveglapok fölé nyúló bitumen megakadályozza azt, hogy alulról ható szélnyomás 115 az üveglapokat felemelje. A (24) oldalfelü-