107409. lajstromszámú szabadalom • Üveg-vasbetonfödém

december hő 1-éa. Megjelent 1933. évi ••••••••Htt MAGYAR KIRÁLYI jK||||SL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107409. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üveg-vasbetonfödém. Liese Pál igazgató Berliii-Tenipelbof. Pótszabadalom a 105872. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi március hó 10-ike. Oly célból, bogy üveg-vasbetanfödémek­nél, melyeknél az üvegtesteket vasbeton­váz hordj SiTt üvegtestek megrepedését és a betonbordák szakadását megakadá-5 lyozzuk és emellett a betonbordák a fö­dém súlyának csökkentésére, valamint fényáteresztéisének növelésére alacsonyak és keskenyek lehessenek, a 105.872. laj­stromszámú törzsszabadalom szerint, a 10 vasbetonvázat a csatlakozó építményré­szekkel elmozdíthatatlanul összekötjük és a hézagoknak az üvegtestek széleit kö­rülvevő töltőanyaga s a betonbordák kö­zött válaszréteget rendezünk el, mely a 15 hézagtöltő anyag kapcsolódását a bordák betonjával megakadályozza. Ezenkívül a hézagok töltőanyagával egyetlen egészet alkotó üvegborítás, a szélein hagyott ki­terjedési hézagok folytán, az építménytől 20 függetlenül elmozdulhat. Ennélfogva, az üvegborítás a vasbetonvázon eltolódhat, amikor is az üvegborítás és a vasbeton­váz nem egyenlő kiterjedésénél elkerültük az üvegtestek megrepedését és a beton-25 bordák szakadását. Minthogy továbbá a vasbetonvázat, mint az építmény részét lehet felfogni, a bordák a födém azonos terhelése mellett alacsonyabbak vagy gyengébbek lehetnek, minek folytán a fö-30 dém súlya csökken, fényáteresztése pedig nő. Válaszrétegként már a törzszabadalom­ban is javasoltam képlékenyen maradó anyag, különösen bitumen használatát; e 35 válaszréteget a betonbordákon a hézagok­ban vagy a hézagokon kívül akként ágyaz­zuk, hogy az üvegtestek szélei a rétegen felfeküdjenek. Ámbár ezzel biztosítottuk az üvegborítás független elmozdulhatósá­gát, mégis fennáll SLYi 8L veszély, hogy a 40* bitumenréteg, különösen erős napsütés­ben meglágyul és kifolyik. A törzsszaba­dalomban továbbá, hézagtöltő anyagként, a bitumenréteg fölé helyezett cement vagy aszfalt alkalmazását is javasoltam, vagyis -15 oly anyagot, mely kevéssé utánaengedő. Még mindig fennáll tehát annak a ve­szélye, hogy az üvegtestek erős napsütés­ben megrepednek vagy lepattannak. A találmány szerint ezeket a hátrányo- 50 kat úgy kerüljük el, hogy a vasbetonváz­tól függetlenül elmozdulható üvegborítás üvegtesteinek szélei és a betonbordák fel­fekvési felületei közé rugalmas tömitő­,csíkokat iktatunk és az üvegtestek M- 55 zötti hézagokat képlékenyen maradó anyaggal (bitumennel) töltjük ki. Az üvegtestek a födém ilyen foganatosításá­nál is, a hézagok töltőanyagával együtt, olyan üvegborítást alkotnak, mely a vas- 60-betonvázhoz képest kicsiny elmozduláso­kat végezhet, minthogy a tömítőcsíkok, pl. aszbesztosíkok, ezeket az elmozduláso­kat nem akadályozzák és minthogy a bi­tumen a betonnal nem köt. Az aszbeszt- 65» csíkok az üvegtestek és a. betonbordák kö­zött azonban tömítést alkotnak, mely a bitumen kifolyását meggátolja akkor, ha az folyékonnyá válik. Az üvegtestek aka­dálytalanul kiterjedhetnek, vagyis kölcsö- 70 nősen elmozdulhatnak, minthogy a bitu­mentöltés ezt megengedi. Ezenkívül, egy­szersmind, az üvegtestek ágyazása a be­tonbordákon az aszbesztcsíkok folytán rugalmas. 75-Bitumenmegtakarítás és a vasbetonváz nyomott övének egyidejű erősítése végett a betonbordákon, előnyösen, — magában

Next

/
Oldalképek
Tartalom