107401. lajstromszámú szabadalom • Nyomómű textilrostszalagok nyújtóműveihez
nak el és a súlyhatás a hátsó emelőről a mellsőre átvívődik. Ha azonban a mellső emelő mellső végét felemeljük, ennek folytán a hátsó emelő fordul és a két 5 emelő oly helyzetben marad becsappanva, hogy, ámbár a súly a hátsó emelőre továbbra is hat, ezen hátsó emelő a mellső emelőre forgató hatást kifejteni nem képes, miért is mindkét emelő mozdulatla-10 nul, a nyomórúd vagy nyomónyereg pedig felemelt helyzetében marad. Ha ezután a nyomórudat vagy nyomónyerget lenyomjuk, a mellső emelő ismét lengeni kezd, mindkét emelő újból rendes műkö-15 dési helyzetét foglalja el és ebben a súly hatása a nyomórúdra átvivődik. Az emelők működésének biztosabbátételére és annak megakadályozására, hogy az emelők oldalt lecsúszhassanak, ami-20 kőris az emelők egymásra többé nem hatnak, célszerű, ha ezen emelők végeit olyan két tag vagy összekötődarab útján egyesítjük, melyek közül az emelők mindegyik oldalán egyet-egyet rendezünk 25 el, amiáltal az emelők tökéletes viszonylagos helyzetét biztosítjuk. Ezáltal egyúttal a szerkezet működését is megkönnyítjük, továbbá azt is biztosítjuk, hogy az emelők végei egymással mindenkor érint-30 keznek. A találmányunk szerinti emelőrendszer különféle alakban és elrendezés szerint foganatosítható. Néhány foganatosítási példát, melyek kapcsán találmányunkat 35 még részletesebben fogjuk elmagyarázni, a rajz mutat. Az 1. ábra valamely fonógép oly nyújtómüvének oldalnézete, melyen a találmányunk szerinti nyomóművet alkalmaztuk: 40 ezen az ábrán az alkatrészeket rendes működési helyzetükben mutattuk. A 2. ábra szintén az 1. ábra szerinti foganatosítást mutatja, azonban az alkatrészeket ez az ábra a nyomónyereg fel-45 emelt helyzetének megfelelően mutatja, mely helyzetben az emelők elfordultak és elreteszelődtek. A 3. ábra a mellső emelő és a nyomórúd közötti összeköttetés részletrajza. A 50 4. és 5. ábrán az emelők egy-egy eltérő foganatosítási példájának nézete látható. A rajz szerint találmányunkat példaképpen oly nyuj tóműre alkalmazva ábrázoltuk, mely nyujtómű nagymérvű nyuj-55 tásra való és vezetőszíjakkal dolgozik. A nyujtómű áll az (1, 2) táphengerpárból, a (3, 4) nyujtóhengerpárból és az ezek között levő (5, 6) hengerpórból, mely a (7) vezetőszíjakkal van felszerelve, mely szíjak a rostszalagot a nyujtóhengerekig 60 kísérik. Ezen hengerek terhelésére ismert szerkezetű nyomónyerget alkalmazunk, mely a (6) hengert terhelő (8) hátsó részből és a (4) hengert terhelő (9) mellső részből áll. A nyomónyereg ezen 65 két részét egymással (10) rúd köti össze, mely a (9) részre van erősítve és az ezen részben levő nyíláson áthatol. A (9) részliez csuklósan csatlakozik a (12) nyomórúd, mely a súlyhatást úgy viszi át, hogy 70 ez a hengereket terhelje. Az erőnek a nyomórúdról a hengerekre való átviteli módját az előbbiekben csak példaképpen ismertettük, mivel találmányunknak nem része, mert ehelyett tetszőleges más, ha- 75 sonló hatású szerkezetet lehetne alkalmazni. Találmányunkat az a szerkezet alkotja, mely a súly hatását a (12) rúdra átviszi és ez a következő: 80 A gépnek a nyujtóműveket hordó (13) sínjére kellő közökben (14) bakok sorozatát erősítjük és ezekre két (15) és (16) rudat szerelünk, mely rudak a mindegyik (12) nyomorúdnak megfelelő (17) ós (18) 85 emelők forgástengelyei. A (18) emelő hátsó vége (19) rudat hord és ezen függ az a súly, mely a hengereket terheli. A (18) emelő mellső (20) vége egyenes és erre támaszkodik a (17) emelő hátsó (21) 90 vége, mely csőr- vagy bütyökalakú. A (17) emelő mellső (22) végéhez csuklósan a (12) nyomórúd csatlakozik. Az alkatrészeknek az 1. ábrán látható, rendes működési helyzetében a (19) rúdon 95 függő tömeg súlya -a (18) emelő (20) végét felfelé nyomja, felfelé nyomja tehát a (17) emelő (2.1) végét is, minek folytán a (17) emelő (22) vége lefelé törekszik és a (12) rúdra húzóhatást fejt ki. 100 A (17) emelő (22) vége (25) horgot vagy vájatot alkot, melybe a (12) nyomórúd illik és melyet részben a (24) csap körül forgatható és (26) rugó hatása alatt álló (23) darab zár, amint ezt világosabban a 105 3. ábra mutatja. Annak biztosítására, hogy a két (17, 18) emelő mindenkor azonos síkban maradjon, tehát az emelők vége egymással mindenkor érintkezzék, célszerű, ha ezen emelők 110 végeit két (27) tag vagy oldallemez útján kötjük egymással össze, mely tagok vagy oldallemezek egymással olyan (28) csapok vagy szegecsek útján vannak összekötve, melyek a (17, 18) emelők végeiben levő nyí- 115 lásokon hatolnak át. Ha a szerkezet alkatrészei az 1. ábrán
