107399. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszerkezet gázfűtésű folyadékmelegítőkhöz

függetlenné tehető. A membránnal szemben a dugattyúnak még az a további előnye, hogy útját nagyobbra vehetjük és így kevésbé kényes szerkezetet kapunk, 5 melynek zárási és nyitási sebességei jobban szabályozhatók és végül az, hogy dugattyú .alkalmazása esetén ,a vezérlőszerkezetet sokkal kisebbre készíthetjük, minthogy a kellő rugalmasság (behajlás) eléré-10 sére membrán esetén nagy átmérőjű membránokat kell használni. A találmány szerinti vezér lőszer kezet tehát lényegileg a vízvezetékbe iktatott tömítetlen dugattyúból, az ez által működ-15 tetett, célszerűen rugóterhelésű gázszelepből, valamint a kellőképen kialakított dugattyúházból áll, melyben ,a dugattyú mindkét oldalán lévő terekbe vezető és folyadékáramot a készüléken átvezető csa-20 tornák vannak, és melyben adott esetben a zárási és nyitási sebességet, valamint az átfolyó víz mennyiségót szabályozó szervek is lehetnek elrendezve. A találmány szerinti vezérlőszerkezetet 25 példaképem foganatosítási alakjaiban alantiakban részletesen ismertetjük a csatolt rajzzal kapcsolatban, melyen az szerkezet mű ködésmód j ának magyarázatára alkalmas vázlat, mely egy 30 példaképem foganatosítási alak függélyes metszete, a 2. ábra a találmány szerinti vezérlőszerkezet egyik célszerű foganatosítási alakjának oldalnézete, részben metszve, a leg-35 f'ontosabb szerkezeti elemek vázlatos feltüntetésével. Az 1. ábrán feltüntetett vezérlőszerkezet dugattyúháza a vízvezetékbe, szelepháza pedig a gázvezetékbe van beiktatva, a be-40 és kiáramlás irányait a rajzon látható nyilak mutatják. A vízvezetéki hideg víz a dugattyúházba az (1) csőcsonkon áramlik be és a (2) csőcsonkhoz kapcsolt csövön át a vízmelegítőbe és innen az elosztó-45 vezetékbe folyik, amielybe beépített egy vagy több csap vagy szelep nyitásával és zárásával működtetjük a vezérlőszerkezetet. A gáz a szelepházba a gázvezetékből a (3) csőcsonkon át áramlik be, és a (4) 50 csőcsonkon át juthat a gázégőhöz. Az (1) csőcsonkból a víz az (5) szelepfészken át, a (6) szelep által megszabott keresztmetszeten, a (7) dugattyú fölötti (8) térbe áramolhat és innen részben a dugattyú és 55 hengerfal közti résen, túlnyomórészt pedig a (9) és (10) csatornákon áramolhat ki. Ez utóbbi csatornában foglal helyet a felső részén csavarmenetes, a (26) tömszelencén áthaladó (11) orsóra erősített (12) kúp, mely az átömlési keresztmetszet 60 szabályozására való és a (13) gömb forgatása útján az orsó tengelye irányában eltolható. A (10) csatorna alsó végén a kúposán összeszűkülő (14), majd a diffuzorcsőszerű, kúposán kiszélesbedő (15) furat- 65 ban folytatódik, mely a (2) csőcsonkban végződik. E (15) furatba torkollik be harántirányban a (16) furat, mely a (7) dugattyú alatti (17) térbe vezet. A (6) szelep (6a) rúdja a (7) dugattyúhoz van erősítve 70 és e dugattyú alsó fele a (18) gázszeleprúdra támaszkodhat, mely a (25) tömszelencén halad át. E szeleprúd a (19) gázszelepház falának (27) furatába tömítetten (pl. becsiszolva) van beillesztve és végén 75 a (20) gázszelepet hordja, melyet ülésére a (21) rugó szorít. E rugó (22) tányérját a (24) állítócsavarral emelhetjük vagy sülyeszíhetjük, miáltal a rugófeszültséget szabályozhatjuk. A (7) dugattyúra vonat- 80 kozólag megjegyezzük, hogy közte és a hengerfal közt számottevő hézag van, pl. 30 mm átmérőjű hengerben 29.8 mm átmérőjű dugattyú jár. A fent ismertetett szerkezet a követ- 85 kezőképen működik: Ha a (2) csőcsonkhoz kapcsolt vízcsap zárva van, áramlás nincs és így a víznyomás a (8) ós (17) terekben egyenlő. Ennek folytán a (21) rugó a szerkezetet az 90 1. ábrán feltüntetett helyzetben, azaz a (20) gázszelepet zárva tartja. Ha azonban valamely vízcsap kinyitásakor a szerkezetben a vízáramlás megindul, akkor a víznyomás a (8) térben nagyobb lesz, mint 95 a (17) térben, mert ez a (16) furaton át a (15) furattal közlekedik, melyben a nyomás az ár.amlásokozta veszteségek és a (12) kúp okozta íojtási veszteségek miatt kisebb, mint a (17) térben. Világos, hogy io( a (8) és (17) tér közti nyomáskülönbség az áramlás sebességétől függ és hogy a (7) dugattyú lefelé való elmozdulásakor a (17) térben lévő víznek a (16) furaton ki kell áramolnia. Minthogy ezen az aránylag IOÍ szűk furaton a víz pillanatnyilag nem tud kiáramlani, mert a fúratnak a dugattyú két oldalán most már fennálló nyomáskülönbség folytán a dugattyú és hengerfal közti résen átömlő vizet is el kell n< vezetnie, a szelepnyitás a (22) rugó hatása ellen nem pillanatnyilag, hanem aránylag lassan megy végbe. A túl hirtelen nyitást ezenkívül meggátolja a (6) szelep is, mely a beömlő vízáramot annál jobban 11 fojtja, miinél lejebb sülyed a dugattyú. Ezzel azonban a vízáramlás sebessége és így a dugattyú két oldalán fennálló nyo-