107380. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínkontaktus berendezés

Megjelent 1933. évi december faól>ÓM. i G Y A R KIRÁLYI SZABADALMI IURASAÖ SZABADALMI LEIRAS 10T380. SZÁM. — Víl/1. OSZTÁLY. Vasúti sínkontaktusberendezés. Dr. Gömbös László reiidőrtanácsos és Gerlei József műszaki igazgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 12-ike. Az ismeretes vasúti sínkontaktusberendezéseknek, amelyeknél az egyik végével a vasúti sínnel érintkezésben álló kétkarú emelő a sínnek a rajta áthaladó vonat ál-5 tal okozott függőleges mozgásait, a másik végével csuklósan és kényszermozgásúan összekötött elektromos kapcsolóemelő útján, a mindenkori célnak megfelelő biztosító-, jelző- vagy ellenőrző berendezéseket 10 működtető áramvezetéket záró vagy nyitó kontaktusra viszi át — az a nagy hátránya, hogy az átvivőemelőnek az áramkapesolóemelővel való kényszermozgású kapcsolása folytán a hozzátartozó vágányig szakaszdarabnak csak egészen meghatározott nyugalmi állapota számára pontosan beállított kapcsolóemelő ezen nyugalmi állapotnak (pl. függőleges sínáthajlások, talpfasüllyedések stb. következtében) fel-2o 1©PŐ változásánál az általa működtetendő áramvezető kontaktussal (kapcsolóval) való szükséges érintkezését elveszítheti és ezáltal a sínkontaktusberendezés működésének megakadását idézheti elő. E hát-25 ránynak a lehetőség szerint való elhárítására ugyan megkísérelték már egyrészt az átvivőemelőt a kapcsolóemelővel kényszermozgásúan összekötő szerv oly kiképezését, hogy ennek hossza változtatható le-30 gyen és másrészt az áramkapcsolóemelőnek az áramvezetékkontaktussal érintkezésbe hozandó végét egy beállítható tapintószervvel (állítócsavarral) ellátni úgy, hogy e két szerv megfelelő utánállítása 35 révén az áramkepcsolóemelő és az áramvezetékkontakt ns között a szükséges érintkezésre alkalmas helvzetet mindig újból be lehetett állítani. Ehhez azonban nemcsak a kontaktusberendezések körültekintő és lelkiismeretes felügyeletére volt szük- 40 ség, hanem ezeknek gyakori, nagyon körülményes és időrabló utánállítására is, ami éppen úgy, mint az állandó felügyelet, a kontaktusberendezés üzemköltségé!', igen jelentékenyen növelte. 45 A találmány szerinti kontaktusberendezés e hátrányt úgy küszöböli ki, hogy a hozzátartozó vágányszakaszdarab nyugalmi állapotában bekövetkező minden változásnak megfelelően teljesen önműkö- 50 dően beáll és ennek folytán az áramkapcsolóemelője az áramvezetékkontaktussal állandóan a szükséges egyenletes érintkezésre alkalmas helyzetben marad. Ezt a találmány szerint olykép érjük el, hogy a 55 kontaktusberendezésnek az átvivőemelőjét az áraimkapcsolóemelővei eddigelé mereven a kényszermozgásúan összekötő függőleges kapcsolórudat e két emelő közül csak az egyikkel kötjük tartósan csukló- 60 san össze, a másikkal azonban olyan kilincs vagy súrlódó kapcsoló utján, amely a kapcsolórudat az egyik függőleges mozgásirányban e másik emelővel szilárdan kapcsolja, az ellenkező mozgásirányban 65 pedig a kapcsolórúdnak e másik emelőhöz képest szabad eltolódását teszi lehetővé. A szóbanforgó vasúti sínkontaktusberendezésnél a kapcsolórúdnak, illetve az átvivőemelőnek e rúd alsó végéhez csatla- 70 kozó karjának felfelé irányuló függőleges mozgásait kell a kapcsolóemelőre átadni, míg a kapcsolórúdnak a másik mozgásirányban a vele nem tartósan és csuklósan összekötött emelőhöz képest szabadon 75 kell eltolódnia. Emellett természetesen kö-