107380. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sínkontaktus berendezés

Megjelent 1933. évi december faól>ÓM. i G Y A R KIRÁLYI SZABADALMI IURASAÖ SZABADALMI LEIRAS 10T380. SZÁM. — Víl/1. OSZTÁLY. Vasúti sínkontaktusberendezés. Dr. Gömbös László reiidőrtanácsos és Gerlei József műszaki igazgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 12-ike. Az ismeretes vasúti sínkontaktusberen­dezéseknek, amelyeknél az egyik végével a vasúti sínnel érintkezésben álló kétkarú emelő a sínnek a rajta áthaladó vonat ál-5 tal okozott függőleges mozgásait, a másik végével csuklósan és kényszermozgásúan összekötött elektromos kapcsolóemelő út­ján, a mindenkori célnak megfelelő bizto­sító-, jelző- vagy ellenőrző berendezéseket 10 működtető áramvezetéket záró vagy nyitó kontaktusra viszi át — az a nagy hát­ránya, hogy az átvivőemelőnek az áram­kapesolóemelővel való kényszermozgású kapcsolása folytán a hozzátartozó vágány­ig szakaszdarabnak csak egészen meghatáro­zott nyugalmi állapota számára pontosan beállított kapcsolóemelő ezen nyugalmi állapotnak (pl. függőleges sínáthajlások, talpfasüllyedések stb. következtében) fel-2o 1©PŐ változásánál az általa működtetendő áramvezető kontaktussal (kapcsolóval) való szükséges érintkezését elveszítheti és ezáltal a sínkontaktusberendezés működé­sének megakadását idézheti elő. E hát-25 ránynak a lehetőség szerint való elhárí­tására ugyan megkísérelték már egyrészt az átvivőemelőt a kapcsolóemelővel kény­szermozgásúan összekötő szerv oly kiképe­zését, hogy ennek hossza változtatható le-30 gyen és másrészt az áramkapcsolóemelő­nek az áramvezetékkontaktussal érintke­zésbe hozandó végét egy beállítható ta­pintószervvel (állítócsavarral) ellátni úgy, hogy e két szerv megfelelő utánállítása 35 révén az áramkepcsolóemelő és az áram­vezetékkontakt ns között a szükséges érint­kezésre alkalmas helvzetet mindig újból be lehetett állítani. Ehhez azonban nem­csak a kontaktusberendezések körültekintő és lelkiismeretes felügyeletére volt szük- 40 ség, hanem ezeknek gyakori, nagyon kö­rülményes és időrabló utánállítására is, ami éppen úgy, mint az állandó felügye­let, a kontaktusberendezés üzemköltségé!', igen jelentékenyen növelte. 45 A találmány szerinti kontaktusberende­zés e hátrányt úgy küszöböli ki, hogy a hozzátartozó vágányszakaszdarab nyu­galmi állapotában bekövetkező minden változásnak megfelelően teljesen önműkö- 50 dően beáll és ennek folytán az áramkap­csolóemelője az áramvezetékkontaktussal állandóan a szükséges egyenletes érintke­zésre alkalmas helyzetben marad. Ezt a találmány szerint olykép érjük el, hogy a 55 kontaktusberendezésnek az átvivőemelő­jét az áraimkapcsolóemelővei eddigelé me­reven a kényszermozgásúan összekötő füg­gőleges kapcsolórudat e két emelő közül csak az egyikkel kötjük tartósan csukló- 60 san össze, a másikkal azonban olyan ki­lincs vagy súrlódó kapcsoló utján, amely a kapcsolórudat az egyik függőleges moz­gásirányban e másik emelővel szilárdan kapcsolja, az ellenkező mozgásirányban 65 pedig a kapcsolórúdnak e másik emelőhöz képest szabad eltolódását teszi lehetővé. A szóbanforgó vasúti sínkontaktusbe­rendezésnél a kapcsolórúdnak, illetve az átvivőemelőnek e rúd alsó végéhez csatla- 70 kozó karjának felfelé irányuló függőleges mozgásait kell a kapcsolóemelőre átadni, míg a kapcsolórúdnak a másik mozgás­irányban a vele nem tartósan és csukló­san összekötött emelőhöz képest szabadon 75 kell eltolódnia. Emellett természetesen kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom