107375. lajstromszámú szabadalom • Úgrólángos gázgyujtó készülék
december hé 1-én. Megjelent 1933. évi MAGYAR KIRÁLYI jHggflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107375. SZÁM. — Il/g-. OSZTÁLY. Ugrólángos gázgyujtókészülék. Dr Rózsa Elemérné szül. romanyai Czogler Mária szaktanítónő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 16-ika. A találmány gázgyújtó készülék, mely arra való, hogy egy gyújtólángról a tőle aránylag nagyobb távolságban és esetleg különböző síkokban lévő egy vagy több 5 gázégőt meggyújtson. Ismeretesek az úgynevezett kúszólángos gyújtások, amelyeknél a gyújtást egy sűrű lyuksorral ellátott s belülről gázzal táplált cső végezte, amelynél a lyuksor egyik 10 végén a gázt meggyújtva az égést az egyes kis lángok egymásnak adták át és így kúszott a láng a lyuksor egyik végétől a másikig, ahol a meggyújtandó égő el volt helyezve. Ennek a rendszernek há-15 rom súlyos hátránya volt, ami miatt a használatból kiszorult. Először is a gyújtás igen lassan terjedt tova, másodszor a léghuzam nagyon erősen befolyásolta, harmadszor eldugulásokra igen érzékeny volt. 20 Ennek oka az volt, hogy a lyukakat — hogy a láng az egyik lyukról a másikra átgyújthasson — nagyon közel kellett egymáshoz elhelyezni, viszont, hogy a kellő gáznyomás fennmaradjon, e nagyon síi-25 rűen egymás mellé fúrt lyukak átmérője csak nagyon kicsiny (0.1—0.2 mm.) lehetett. Ezért a legcsekélyebb léghuzat az egyes gyenge lángokat könnyen eloltotta, a lyukak pedig hamar eltömődtek, pedig 30 már egy lyuk eldugulása megakasztotta a láng tovaterjedését. A találmány szerinti készülék szintén belülről gázzal táplált cső (ezentúl ugróláng-cső) falán sorban fúrott égőlyukak-85 kai dolgozik, ezen égőlyukak azonban nincsenek egymáshoz oly közel helyezve, hogy a lángok egymástól meggyulladva adják tovább az égést, hanem annak tovaterjedését az égőlyukak sora felett elhelyezett és a lyuksor felé eső részén nyitott 40 gyújtócsatorna eszközli. Mivel az égőlyukak nagyobb távolságra vannak egymástól, az egyes égőlyukak átmérője oly nagy, hogy azok el nem dugulhatnak és az egyes lángok oly erőteljesek, hogy azok 45 tovaterjedését a léghuzat meg nem akadályozhatja, el nem olthatj icl 6S £t láng tovaterjedése a csőben áramló gáz sebességével egyenlően gyors. Ezen elrendezésnél az egyes égőlyukak- 50 ból a cső hossztengelyére merőlegesen kiáramló gázsugár a felette elhelyezett nyitott gyújtócsatorna falába ütközik, ami a lángsor irányába téríti el a kiáramló gáz!, ugy, hogy e gáz a szomszédos láng- 55 tói meggyullad és a lángot továbbítja a következő égőlyukakból kiáramló gáz felé, amely folyamat folytatódik mindaddig, amig a láng a gázégőhöz, illetőleg az ugrólángcső végéig nem ér. 60 E szezrkezetben a láng — mivel a csatornában lefolyó folyamat nem latható —• látszólag égőlyukról égőlyukra ugrálva terjed tova, miért is e készülék, szemben a fentebb említett kúszólángos elrendezés- 65 sel, ugrólángos gyujtókészülóknek nevezhető. Az ugrólángcső és gyűjtőcsatorna nemcsak egyenes irányban, hanem meghajlítva is kiképezhető s a lángot így is gyor- 70 san vezeti tovább. Amennyiben több gázégő meggyújtását célozzuk, az ugrólángeső és gyújtócsatorna több irányban szétágaztatható és a különböző síkokban elhelyezett gázégőkhöz is 75 elvezethető.
