107371. lajstromszámú szabadalom • Száraz egyenirányító
december hó 1-ém. Megjelent 1933. évi MBÉjgja^Btn MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107371. SZÁM. — VLL/G. OSZTÁLY. Szárazegyenirányító. N. V. Philips' Gloeilampeiifabriekeu cég- Eindhoven. A bejelentés napja 1931. évi április hó 16-ika. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi május hó 15-ike. Találmányunk olyan szárazegyenirányító, amelynél mindegyik cellát szilárd anyagból való nem vezető közbenső réteg útján egymástól elkülönített, különböző 5 elektronemittáló képességű két elektróda alkotja. Ezeknél az egyenirányítóknál a nem vezető közbenső réteget vegyi úton vagy más módon a határoló rétegek anyagából ké-3 pezték. Találmányunknál a közbenső réteg a határoló réteget alkotó két elektróda anyagától független, amennyiben az elektródák olyan anyagokból vannak, melyeket a köz-5 benső réteget alkotó anyag sem magukat, sem valamely vegyületük alakjában nem tartalmaz. Kitűnt, hogy ily módon különösen jó szelephatást kapunk, ezenkívül pedig az ilyen egyenirányítókat az ismert 3 egyenirányítóknál egyszerűbben és olcsóbban állíthatjuk elő. A két határoló réteg anyagától függetlenül képezett réteg alkalmazása önmagában ismert, eddig azonban ez a közbenső 5 réteg vezető va,gy félvezető anyagból volt. Megállapítottuk azonban, hogy teljesen kielégítő eredmények csak akkor érhetők el, ha a közbenső réteg nem vezető. Az egyik foganatosítási példa szerint a ) közbenső réteg 01 mm-nél vékonyabb és műgyanta, pl. bakelit, lakk, kollódium, vízüveg vagy efféle lemezéből egy sávjából áll. Az egyenirányítót egyszerűen állíthatj juk elő úgy, hogy a közbenső réteget a két oldalán levő rétegek egyikére fecskendezzük. A lakkot például a határoló rétegek egyikére igen vékonyan rá is kenhetjük. Találmányunk egyik kedvező foganatosítási példája szerint a közbenső réteget a 40 határoló rétegek egyikét alkotó lemezre vagy sávra, a másik határoló réteget pedig erre a közbenső rétegre fecskendezzük. Ilymódon igen egyszerű úton rendkívül lcis térszükségletű egyenirányítót 45 kapunk, miután a különböző rétegek pusztán tapadás révén vannak egymáshoz kötve. Ha alkalmas anyagokat választunk, nagyszámú cellából álló egyenirányítót teljesen olymódon is felépíthetünk, hogy 50 több különböző réteget a megadott módon egymásután egymásra fecskendezünk. Ez utóbbi esetben azzal kezdjük az előállítást, hogy szilárd alapra jó emittálóképességű fémet fecskendezünk. Ezután 55 szigetelő réteget fecskendezünk rá, majd erre a rétegre kis emittálóképességű anyagot fecskendezünk, melyet ismét abból a fémből való réteg követ, amelyből kiindultunk, stb. 60 Ilymódon tetszőleges számú cellát illeszthetünk össze, mely céliákat tetszőleges módon úgy kapcsolhatunk sorba vagy párhuzamosan, hogy csatlakoztató huzalokat vezetünk ki. 65 A találmányt a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk részleteiben elmagyarázni. Az egyenirányítónak ábrázolt celláját a következőképen építhetjük fel. 70 Az (1) rézlemezre bakelitból való (2) réteget fecskendezünk vagy kenünk és ezen sajtolt CuaS-ből való (3) lemezt alkalmazunk. Ámbár a rajz igen egyszerű kapcsolású elrendezést mutat, nyilvánvaló, 7S
