107358. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű elektromos ívlámpa nehezen olvadó anyagokból, különösen wolframból való elektrodákkal

december hó 1-én. Megjelent 1933. évi ••^••(••feÉMI MAGYÁE KIRÁLYI jj^K SZABADALMI BÍRÓSÁG • ^íSeÉsíÉE^rÍMfií?' SZABADALMI LEÍRÁS 107358. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Gáztöltésű elektromos ívlámpa nehezen olvadó anyagokból, különösen wolframból való elektródákkal. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin, mint Strickland Royal F., Blake Harold D. és Mc Lean Stuart ohioi lakosok jog-utódja. A bejelentés napja 1932. évi április hó 6-ika. E. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1931. évi május hó 19-íke. A találmány gázzal töltött elektromos ívlámpa, melynek nehezen olvadó anyagokból, különösen wolframból való elektródái vannak és a gyújtást az elektródákat áthidaló', az ív-5 szakaszt ionizáló izzó drót könnyíti meg. A találmány célja annak biztos megakadályozása, hogy a fényív ne az elektródák között, hanem az izzó gyújtódrót végein képződjék. A találmány további célja a gyújtási feszült-10 ségnek és ezzel az utóbbi és az égési feszültség közötti különbségnek csökkentése, úgy hogy a lámpa jobb (hatásfokkal és kisebb transzformátorral tartható üzemben. A találmány értelmében e célból a gyujtódrót az ívszakasz-15 nál kisebb gyújtószakaszt hidal át és ezenkívül a gyújtódrót az elektródákkal vagy ezek áramvezetékeivel árammal átjárt ellenállásdrótok közbeiktatásával van összekötve. A lámpa bekapcsolásánál szokásos módon 20 kezdetben a gyújtódrót végei között fényív képződik ki, mely azután azonnal a gyújtódróthoz csatlakozó árammal átjárt ellenálláshuzalokra és a lámpa elektródáira megy át, mert ezeken van a legnagyobb feszültség-25 különbség. Ugyanúgy, ahogyan az ellenállások a fényívnek az elektródákra való átsiklását okozzák, természetesen megakadályozzák a fényívnek a gyújtódrótra való visszahúzódását is. Az ellenállások közbeiktatása továbbá 30 módot ad arra is, hogy a gyújtószakaszt az ívszakasznál kisebbre képezzük ki, ami természetesen a lámpa gyújtási feszültségét csökkenti. A mellékelt rajz a találmány szerinti 35 zárt ívlámpának példaképpeni foganatosítási alakjait mutatja. Az 1. ábra az ívlámpa nézete, a 2. ábra az elektródákat és a gyújtódrótot nagyobb léptékben mutatja. A 3. ábra az elektródáknak és a gyújtó- 40 drótnak más megoldását tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett lámpa ismert módon az indifferens gázokkal töltött (1) üvegedényből, a (2) talpból, a (3) lábcsőbői és a két pálcaalakú (4) és (5) áramvezetékből 45 áll, melyek a (3) lábcsőnek (6) szűkített helyén vákuumtömítően haladnak keresztül. A pálcaalakú (4) és (5) áramvezetékek két vékonyabb (7) 'és (8) drótrészbe mennek át, melyek kampóalakban görbítettek és melyeknek 50 (9, ilO) végei divergálnak. A végrészekre és az áramvezetékeknek vízszintes kampórészeire a viszonylag nagy drótkeresztmetszetű (11, 12) dróttekercsek vannak feltolva, melyek a szabad végeiket összekötő csavarmenetes (13) 55 drótot tartják. Utóbbi jóval vékonyabb drótból van, mint a (11, 12) dróttekercsek és a gyujtódrótot alkotja. A (13) gyujtódróttekercs egyik végétől annak másik végéig terjedő szabad útszakasz, az úgynevezett gyújtó- 60 szakasz, a rajzon látható módon, kisebb, mint az áramvezető drótok elektródaként ható kampós részei között levő szakasz, melyen a fényív képződik. A (13) gyujtódróttekercset járulékosan még a (14) hurokkal ellátott (15) drót 65 tartja, melyet a (3) lábcső szűkített (6) részébe forrasztunk. A lámpa belsejében végül még az ismert, higanyból való (16) fenéktest van, oly célból, hogy a lámpa üzeménél a napfényhez igen hasonló fény keletkezzék. 70 A lámpa bekapcsolásakor mindenekelőtt a (13) gyujtódróttekercs kezd izzani, amivel az