107357. lajstromszámú szabadalom • Füstcső, tüzelőberendezésekhez
december hó 1-é] 31egjelent 1933. évi fMNHHMHHkttÉ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107357. SZÁM. — íl/h. OSZTÁLY. Füstcső, tüzelőberendezésekhez. Simó Endre oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi május hó 20-ika. Az általánosan használt tüzelőszerkezetek — kályhák, tűzhelyek stb. •— kisebb fűtőértékű szenek eltüzelésére többé-kevósbbé alkalmatlanok, mert az elégés 5 nem teljes, az égéstermékek gyors lehűlése következtében, korom alakjában, sok elégetlen szén rakódik le, ami a nagy hőveszteségen kívül a füstcsatornák gyakori tisztogatását is megkívánja. E hát-10 rányon a találmány oly módon segít, hogy az égéstermékek korai lehűlésének meggátlására, a füstcsöveket megfelelő hő-; szigeteléssel ellátva, lehetővé teszi, hogy az égéstermékek hosszabb úton, magasabb 15 hőfokon maradva, tökéletesebben égjenek el s ezáltal a koromlerakódás is csökkenjen, illetve a füstcsövekben meg is szűnjön. A találmány egyes kiviteli példái, a 20 csővezeték középtengelyén át fektetett hosszmetszetekben, a mellékelt rajzlap 1—3. ábráin láthatók, melyek közül oz első kettőnél szilárd szigetelőanyag van alkalmazva s közöttük a különbség, lé-25 nyegileg, csak az, hogy a szigetelőréteg az egyiknél a cső külső, a másiknál pedig a cső belső oldalán van elrendezve. Ehhez képest az 1. ábrán olyan vaslemezből készült, hengeres, egyenes (a) füstcső és 30 hozzá csatlakozó ! (b) könyökdarab láthaitó, amelyek rendes módon egymásba tolhatók s ezenkívül belső felületükön (c) hőszigetelő anyaggal, pl. samottal, vannak bevonva. A 2. ábrán metszetben fel-35 tüntetett, ugyancsak vaslemezből készített (a) füstcső és (b) könyökdarab (c) hőszigetelőrétege, pl. asbesit, a vaslemezcső külső felületén van alkalmazva. A füsteső teljesen hőszigetelő anyagból 40 is készülhet, valamint oly módon is, hogy a hőszigetelés többó-kevésbbé elzárt levegőróteggel legyen biztosítva. A 3. ábrán metszetben feltüntetett hengeres (a) vaslemez füstoső, valamint az alsó és felső (b) könyökök (c) hőszigetelő rétege szabad 45 áramlásban többé-kevésbbé gátolt levegő, amely az egymásba illesztett (a) és (b) darabok, valamint az ezek köpenyéül szolgáló (d) és (e) külső lemezcső, illetve könyökök között van. A külső köpeny, 50 központosán, az (f) szegecsek és (g) közdarabok segítségével van az (a) és (b) csődarabokra felerősítve és rövidebb, mint az (a), illetve (b) darabok, hogy ezeknek egymásba illesztése után a csatlakozó he- 55 lyeknél (h) hézagok képződjenek. E (h) hézagok a belső csővezeték és a külső köpenyek közötti levegő kisebb mértékű áramlását lehetővé teszik, ami meggátolja azt, hogy a belső csövek felmelege- 60 dése túlnagy legyen. Szükség esetén azonban az (a) cső és a (b) könyökök fokozottabb összenyomásánál a '(h) hézagok el is tűnhetnek, amely esetben a hőszigetelő levegőréteg áramlása megszűnik s így a 55 hőszigetelés teljessé válik. A 3. ábra még a csővezetéknek az (i) kályhához, valamint a (k) kéménynyíláshoz való csatlakozását is feltünteti. A leírt, nem teljes hőszigetelésiből kifolyólag a füstcsőveze- 70 ték csak annyira melegszik fel, amily mértékű felmelegedés a koromlerakódás megakadályozására szükséges s amelyből származó hőveszteségek a tökéletesebb elégés folytán keletkező hőnyereségben fe- 75 dezetet találniak s így a tüzelés hatásfoka nem romlik. Az ismertetett változatok, természetesen, bármely célszerűnek látszó kombinációban is. alkalmazhatók, így pl. ugyan- 80
