107351. lajstromszámú szabadalom • Ekére szerelhető tegerivetőgép önműködő kiváltóval

december hó 1-én. Megjelent 1933. évi MBMBBa^fe^Éiéa

^ MAGYAR KIRÁLYI (S^Hw SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107351. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Ekére szerelhető tengerivetőgép önműködő kiváltóval. Kovács Lajos kovácsmester Turkeve. A bejelentés napja 1932. évi április hó 6 ika. A találmány szerinti gépnek a használatiban lévő hasonló szerkezetekkel szemben az az előnye, hogy az ekének a földből való kiemelésekor a vetőszerkezet önmű-5 ködőleg megáll, és ha az eke újból szántani kezd, ismét megindul. Az 1. ábra metszetben tünteti fel a vaslemezből készült (A) vetőszekrényt, mely az (Al) választófallal két részre van osztva. 10 Felső részében van a vetőmag, mely az (A2) tolókával szabályozható nyíláson át az alsó részben forgó (B) vetőkoronghoz folyik, amely a magot (Bl) kanalakkal a (C) tölcsérbe dobja, honnan az a (Cl) csa-15 tornán át a barázdába hull. A vetőkorong (B2) tengelyét az eke barázdás kerekére erősített (B3) tok forgatja, melynek üregébe a tengely körmökkel ellátott vége benyúlik (3. és 3a. ábra). 20 A kikapcsoló szerkezetnek a 2. és 3. ábrákon feltüntetett alikatrészei a (D) kengyel, mely a (Dl) váltókaron függ. Ez a kar a (D2) pont körül elfordítva, a kengyelt rendes állásából a 2. ábrán pontozott 25 vonallal jelzett helyzetbe hozza. Ekkor a (D) kengyel (3b. ábra) vastagabbra készített felső részével ékszerűen a (B3) tok és a vetőszerkezet közé szorul és a szerkezetet a tokból eltolja. Ez a helyzet a 3-ik 30 ábrán pontozott vonallal van feltüntetve. Ugyanis a vetőszerkezetet tartó (E) kar, anyagának rugalmassága folytán, a (D) kengyel feszítésének engedve, felső görbületénél kihajlik, s a vetőszerkezet a kerék-85 tői eltávolodik. Ekkor a vetőtengely körmei a (B3) tóik nyílásából kicsúsznak, csiak a tengely vége marad bent, tehát a vetőszerkezet megáll. Ha a (Dl) váltókart ismét előbbi helyzetébe hozzuk, a vető-40 szerkezet az (E) kar rugalmassága folytán ismét hozzászorítja a (B3) tokhoz és a vetés újra megindul. A (Dl) váltókar mozgatása a 4. ábrán feltüntetett (FI, F2, F3) karáttétellel történik. A többvasú ekéket a földből úgy 45 vetjük ki, hogy a barázdás kerék tengelyét tartó (H) lengőkart, mely az ekevázra erősített csapágyban elforduló (K) tengelyre van erősítve, és szántás közben a 4. ábrán jelzett módon a függélyestől 50 elhajló irányban áll, a (K) tengelynek emeltyüs szerkezettel történő elfordításával, függélyes helyzetbe hozzuk. Így az eke első részét felemelve, a szántóvas kiemelkedik a földből. Ez a mozgás kapcsolja 55 ki egyben a vetőszerkezetet is. Ugyanis a kiváltó szerkezet (FI) része az eketesthez van erősíve, (F2) része közepén csuklósan az (E) karhoz, (F3) része pedig a (Dl) váltókarhoz van kapcsolva és mind a há- 60 rom rész egymással csuklós összeköttetésben áll. Az eke kivetésekor a (H) lengőkar a (K) tengely körül a nyíl irányában elfordulva (5. ábra), magával viszi az (F2) részt, mely 65 azonban az eketesthez lévén kötve, csuklópontja körül elfordul, vízszintes szára felemelkedik és az (F3) rész által vele összekötött váltókart elmozdítva, a vetőszerkezetet kikapcsolja. Az (FI, F2, F3) részek 70 a beállítás kedvéért több lyukkal vannak ellátva. Ha az eke újból szántani kezd, a szerkezet alkatrészei ismét előbbi helyzetükbe kerülnek s a vetés megindul. 75 Szabadalmi igény. Ekére szerelhető tengerivetőgép önműködő kiváltóval, jellemezve oly (FI, F2, F3, Dl) és (D) alkatrészekből álló váltó-