107349. lajstromszámú szabadalom • Tengericsutka-tüzelésű szívógázmotor-generátor

iéémhéTM Megjelent 1933. évi •••••• MAGYAR KIRÁLYI Jgfglm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101349. SZÁM. — II/e. OSZTÁLY. Tengericsutka tüzelésű szívógázmótor generátor. Komlósi János földbirtokos Dőripatlan. A bejelentés napja 1932. évi május hó 31-ike. Az eddig használatban lévő alulszivós fatiizelósű szívógázmotor generátorok, mint ismeretes, tengeriosutka tüzelésre nem használhatók, ezek csakis fatüzelésű 5 generátorok. Hosszú évek tapasztala alapján bebizonyosodott, hogy a fatüze­lésü generátorok tengericsutkával tüzel­ve, kátránygőzös gázt termelnek, melyek a motorban lerakódva, annak üzemi ha-10 tásfokát lerontják és a, motor életképes­ségét veszélyeztetik. Ennek oka az, hogy míg a most használatban levő generáto­rok hengeralákú egyenesfalú kemence­üregében a fa elégése eléggé tökéletes, 15 addig a tengericsutka elégése tökéletlen, mert nagy víz és kátrány tartalmánál fogva az elégés csak az; üreg fala men­tén jön létre, ott, ahol a levegő beadago­lás történik, az üreghosszközépvonala 20 mentén azonban, ahova kevesebb levegő jut el, a csutka nem tud tökéletesen el­égni, hanem csak elszenesedik és az el nem égett kátrányrészek a termelt gáz­zal együtt távoznak. Maga, az elszenese-25 dett csutkamennyiség azután lerakodik a rostélyna és azt elzárva, az égést még jobban akadályozza. E hátrány kiküszö­bölődik a találmányszerinti generátor­nál, minthogy ennek nein egyenes, ha-30 nem ferdefalú kemenceürege úgy van kiképezve, hogy benne tölkéletes égés jön létre, ós a generátor oly mosóberendezés­sel van ellátva, mely a gázokban esetleg visszamaradt kát rá n yrés z eke t eltávo-35 Utia. A csatolt rajzon a találmány példa,­képpeni kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra a generátor függőleges met-40 szete, a 2. ábra pedig a generátorkemence egy másik kiviteli alaíkjának függőleges met­szete. A találmány lényege, hogy a generátor kemenceürege a rostélyt ól fölfelé és a 45 töltőaknától lefelé tölosérszerűen szűkül, olymódon, hogy a két tölcsérszeírű akna­rész találkozásánál szűk kemencetok keletkezik. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) rostélytól fölfelé szűkülő 50 (b) üreg és a (c) íöltőaknától lefelé szű­külő (d) iireg az (f) síkban találkozik, úgy hogy ebben a síkban a kemencének szűk torokrésze keletkezik. A levegő be­vezetése az (f) torok fölött a (g, gl) esö- 55 veken át történik. A 2. ábra szer inti kiviteli alaknál az alsó (b) és felső (d) kemenceüreg közé egy harmadik lefelé tölcsérszerűen szű­külő (h) üreg van iktatva és a (b, h) 60 üregek találkozásánál van a szűk (f) ke­menoetorök kiképezve. Ennél a kiviteli alaknál a levegő bevezetésére (il, i2, i3) csövek vannak alkalmazva. A generátorkemence rostélyalatti (j) 65 gázszekrénye és a közismert (k) mosó­tartály alsó (m) gázszekrénye közé (1) vájú van iktatva, melynek belseje az el­választófalak alsó részén alkalmazott nyílásokon át közlekedik a (j, m) gáz- 70 szekrények terével. E vájúban (n) cső van végigvezetve, mely behatol a (j, m) gázszekrényeíkbe is és egy-egy, a gáz,te -rekbenyúló, nyitott (o, p) csőcsonkkal van ellátva. Az (o) csőcsonk hossztenge- 75 lye egybeesik a generátorkemence hossz­tengelyével, a (p) csőcsonk pedig a (k) mosótartály hossztengelyével esik egybe. Az (n) cső palástjának felső részén (r) átbocsájtónyílások vannak; a cső az (tm) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom