107345. lajstromszámú szabadalom • Tubus

Meg-jelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107345. SZÁM. — XVIlI/d. OSZTÁLY Tubus. Boruss István ny. máv. titkár Budapest. A bejelentés napja 1928. évi október hó 1-je. Ennek a találmánynak tárgyát cellu­loze-származékból (cellophánból, trainspa­ritból) vagy más átlátszó (áttetsző) és saválló anyagból készült tubus alkotja. 5 Az első soriban alkalmazni szándékolt cellophán nemcsak átlátszó, hanem egyút­tal íztelen, szagtalan, szintelen, hajlékony, nem törékeny, neon tűzveszélyes, forró vízben sem oldódó, nemi rothadó, nem pe-10 nészedő, olaj, ecet vagy más sav hatására sem reagáló, pórusmentes és így bakté­rium- és mikrobamentes is. Mindezek a jó tulajdonságai egyenesen praedesztinálják élelmi szerek (méz, jam stb.) vagy festékek 15 stb. csomagolására. Ennek dacára sem volt eddig lehetséges a készítése és használása, mivel nem elég lágy ahhoz, hogy alsó vége úgy legyen zárható, mint a közismert ón- (vagy álta-20 Iában a fém-) tubusok, mert rugalmassá­gánál fogva még a fémből való zárópánt­tal való összecsíiptetés esetén is felpattant s a tartalma kitódult. Ezt a hátrányt — a találmány értelmé-25 ben. •— úgy hárítjuk el, hogy a tubus alsó végét össze csíptető pántot a tubus falának anyagával együtt göngyöljük be. E célból a pántot előnyösen nem egyenszárú V-alakra hajlítjuk, hanem egyik szárat jóval 30 nagyobbra szabjuk,mint a másik szárát, vagyis egyenlőtlen szárú V-idomra ala­kítjuk. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának néhány kiviteli alakja látható, ahol az 35 1. és 2. ábra cellophántubus első kivitelé­nek oldalnézete, illetőleg hosszmetszete, a 3—4. ábra pedig olyan kivitelt szemlél­tet, amelynél a tubus mindkét végét egy­egy csíptető pánt zárja le. A két pánt 40 egymással párhuzamos, vagy egymásra merőleges helyzetű lehet. Ennek megfele­lően a 3. ábra a két végén párhuzamos elren­dezésű egy-egy pánttal lezárt tubus oldal­nézete, hosszmetszete, illetőleg felülnézete; í5 míg a 4. ábra olyan tubust láttat, amelynek két végét egymásra merőleges két síkban zárja egy-egy esiptető pánt, végül az 5. ábra a záró pántnak az előző ábrák- 50 hoz képest erősen nagyított léptékű táv­lati képe, a 6. ábra pedig ezt a pántot — szintén erő -sen nagyított léptékben — a tubus falá­nak anyagával együtt göngyölítve, met- 55 szélben szemlélteti. Az új tubus előállítása a következő mó­don történik: A kellő idomra vágott (cellophán-, trans­parit- stb.) lapot az előállítandó tubus 60 nagyságának megfelelő hengerded alakú idomra hengereljük, két szélét pedig né­hány mm. széles sávon egymásra lapolva összeragasztjuk. Az így nyert (t) csövet az idomról le- 65 húzzuk, majd pedig egyik végét léghatla­nul elzárjuk, ami történhetik pl. úgy, hogy a köpenyének rugalmas anyagát a végére illesztett (és fehérbádogból, alumí­niumból vagy más alkalmas anyagból 70 való) esiptető (p) pánttal együtt göngyö­lítjük, mindkét oldalról leszorítjuk s ezzel a tubus egyik végét jól töimítetten lezár­juk. Másik végét pedig nyithatóan zárjuk, ami történhetik úgy, hogy a tubus ezen 75 végére csavarkupakos (f) fejet (1. ábra) vagy pedig a tubus ezen végének nyílá­sába (d) dugaszt (2. ábra) illesztünk. A 3., illetőleg a 4. ábrákon feltüntetett kiviteleknél a tubusnak mindkét végét 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom