107336. lajstromszámú szabadalom • Szerelék peremes töltényeket tartalmazó fegyvertölténytárhoz

december hó 1-ém. Meg-jelent 1933. évi MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 107336. SZÁM. — XlX/E. OSZTÁLY. Szerelék peremes töltényeket tartalmazó fegyvertöltény tárhoz. Steyr-Solothurii Waffen A. G. cég' Zürich, mint dr. Knoller Erich steyri mérnök jogutódja. Pótszabadalom a 105939. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi szeptember hó 1-je. A következőkben szereléket ismerte­tünk, peremes töltényeket zeg-zugosan kéit sorban ágyazó tölténytárhoz, melynél a töltények lövés alatti előrehaladásakor a 5 tárban, egy gátlószerv mindenkor a má­sodik helyre kerülő töltény hátsó részé­hez fekszik és ezt a töltényt olyan hely­zetben tartja vissza, melyben az első töl­tény hátsó részének elegendő szabad tere 10 és mozgási szabadsága van ahhoz, hogy e töltényt peremével együtt a második töl­tény pereme fölött előre lehessen tolni. A törzsszabadalomban védett műszaki alkotás továbbképzéséül és foganatosítási 15 alakjainak kiegészítéséül, amelynél moz­gatható, bizonyos módon vezérelt gátló szervekről volt szó, a találmány most olyan különleges kiképzésben és javítás­ban áll, melynél a gátló szerveket, anél-20 kül hogy alapvető feladatukban vagy ha­tásukban változást szenvednének, a tár­ban szilárdan vagyis mozdulatlanul al­kalmazzuk. Ezeket a gátlószerveket két egymással szembenfekvő, az oldalak belső 25 felületein befelé álló nyúlványok alkot­ják; ezek a feléjük fordított tölténysorok útjába anyira nyúlnak be, hogy közülük egyik mindenkor a második töltény pere­méhez vagy a perem elé a hüvelyköpeny 30 hátsó részéhez fekszik és ekként ennek a tölténynek további előrehaladását mind­addig megakadályozza, amíg az első töl­ténytől készenléti helyzetében kitöltött hely sziabaddá nem válik. Ezeket a tár-35 falakkal szilárd gátló- vagy zárónyúlvá­nyokat természetesen a megfelelő helyen kell elrendezni; olyan hosszban lehet eze­ket készíteni és olyan alakot lehet nekik adni, hogy a tár szájnyílása felé fordított végük az első tödtényt, készenléti helyze- 40 tének tartama alatt, hátramozgás ellené­ben biztosítja. Az egymással szemben­fekvő két mozdulatlan gátlószervet alkal­mas alakban mint külön nyúlványt mes­terségesen erősíthetjük meg, pl. odafor- 45 raszthatjuk. A gátlószerveket azonban al tár oldallemezeiből közvetlenül is kiké­pezhetjük és pedig a tölténytároldalak olyan részeinek szűkítésével vagy kidu­dorításával, amelyeken a töltények pere- 50 meikkel vagy az ezek előtt fekvő köpeny­riészeikkel végigcsúsznak. A mellékelt rajzok a találmány szerinti gátlószerv néhány póldaképpeni változa­tát tüntetik fel, melyek egyszersmind 55 könnyen követhetővé teszik a használat­kor lejátszódó folyamatot. Az 1. és la. ábrában bemutatott állapot szerint a részben már kiürített (c) tárban ínég négy (d) töltény van. A tár szájnyí- 60 lásához legközelebb fekvő két töltény csak mellső felükben érintkezik egymás­sal, míg hátul hüvelyköpenyeik egymás­tól eltávolodnak; hátsó végüknél hézag van, mely elég nagy ahhoz, hogy a ké- 65 szenléti helyzetben fekvő (dl) első töl­tény hosszirányú eltolásakor, amikor az a; tárból a töltényágyba kerül, a tölténype­rem ne kap as zk o d has s ék a következő (d2) töltény peremével, amikor is mellékes, 70 hogy a két perem közül melyik fekszik a másik előtt. Ha a tárat hátulról nézzük, akkor egész hosszában a tár nyílásához illetve a (cl) nyílásszélhez szorított (dl) első töltény a1 75 jobboldali sorhoz tartozik. Az ezután kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom