107323. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas tartó, önkötő csokornyakkendőkhöz és hozzávaló nyakkendő

éBoeuber hó 1-éa. Megjelent 1933. évii MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107323. SZÁM. — I/I. OSZTÁLY. Rugalmas tartó, önkötő csokornyakkendőhöz és hozzávaló nyakkendő. Elsass Debora nyakkendőkészítő Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március hó 16-ika. A forgalomban levő önkötő csokornyakkendők, aránylag nagy hosszuk miatt sok anyagból készülnek és ezért drágák. A kész csokrok, amelyek a gal-5 lér két szárnyát összecsiptető fémszorítóra vannak felvarrva, ugyan lényegesen kevesebb anyagot igényelnek, de előre megkötött formájuknál fogva az egyéni ízlést nem engedik érvényesülni. 10 Ezeket a kész csokrokat tehát csak abban az alakban használhatjuk, amelyben azok eredetileg készültek és amely formában azokat a készítő a tartórugóra rögzítette. 15 A kész csokron, már aránylag rövid ideig tartó viselet után, a kopásnak leginkább kitett részek megfakulnak, míg a ráncokba por rakodik és így a csokor tetszetős kinézését hamar elveszíti. Vé-20 gül tartó szervével sutba jut. A találmány oly önkötő csokornyakkendő tartására és ily nyakkendőnek a galléron való rögzítésére való tartószerv, amely a fent vázolt hátrányokat a hozzá-25 v. 'íó i.nköíő csokornyakkendő használatával megszünteti. A találmánnyal nevezetesen kevés anyagot igénylő, tehát olcsóbban előállítható, önkötő csokornyakkendőt hasz-30 nálhatunk. A csokrot pedig tetszés szerinti időközökben újból köthetjük. A csatolt rajzon a találmány egy példaképeni, kiviteli alakban alkalmazását, ill. használatát bemutató vázlatokban 35 látható. Az 1. és 2. ábrán az ismeretes önkötő csokornyakkendő lefejtett, valamint gallérra kötött képe látható. A 3. ábrán a rugalmas tartószervre felvarrandó, ismert csokornyakkendő lefej- 40 tett alakja látható. A 4. és 5. ábra a tartószervre felvarrt, kész csokrot, elölnézetben ós felülről nézve szemlélteti. A 6. ábrán felülnézetben és élőiről nézve 45 látható a találmány szerinti, rugalmas í artószerv. A 7., 8., 9. és 10. ábra a 6. ábrán feltüntetett tartószerv használati módját egy önkötő csokornyakkendő megkötésének 50 egymást követő fázisaiban szemlélteti. A 11. ábra végül a megkötött önkötő csokornyakkendőt a tartószervve] együtt, hátulról nézve szemléleti. Amint a bevezetésben már utaltam rá, 55 az ismert, önkötő csokornyakkandő (1. és 2. ábra) aránylag sok anyagot igényel. A nyakkendő nevezetesen az (al, a2) csokorszárnyakból és az aránylag hosszú, a gallér (c) kerületét körülfogó, szalag- 60 alakú (b) részből áll, amely a csokoi(al, a2) részeinek együttes hosszát kétháromszorosán is meghaladja. A kész csokornyakkendő jóval kevesebb anyagot igényel, mert középső (b) részének (3. 65 ábra) csak a csokor közepét összefogó hurkot kell alkotnia és hossza az (al, a2) részek együttes hosszát sem éri el. A kész csokrot a (d) rugós tartó közepéhez varrták (4. és 5. ábra). 70 A 6. ábrán felülről és elölnézetben feltüntetett (g) tartószerv, pl. keményre hengerelt sárgarézszalagból kér.zül ós valamilyen védő lakkréteggel lehet bevonva. A réznek az eddigelé használatos acélru- 75 góval szemben nagy előnye, hogy a galléron nem hagy rozsdafoltot, ami a fehérneműből alig távolítható el.