107302. lajstromszámú szabadalom • Mozgóképfelvevő készülék

MAGIAK KIRÁLYI ij|jp| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107302. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Mozgóképfelvevő készülék. Le Barbier Emil Péter Lajos mérnök Nizza. A bejelentés napja 1929. évi április hó 2-ika. A 105.062. sz. szabadalom olyan mozgóképfelvevő berendezésre vonatkozik, amelynek lényege, hogy a hártya- (film-) szalagra a lepergés irányával párhuza-5 mos oly sávokból álló képsort veszünk fel, amelyek a kép középvonalától fokozatosan távolodnak és amelyek közül egyesek valamely mégha,tározot síknak megfelelő éles helyen állanak, míg a kép 10 többi részei a mélység szerint fokozatosan elrendeződő síkok tekintetében vannak éles állásban, ami a mélység érzetét kelti. Az említett szabadalom szerint elérhető 15 e/. az eredmény: vagy a hártyának az objektív előtt elvonulása közben harántirányban való olyan ívelése révén, hogy a hártya pergése irányával párhuzamos alkotójú hen-20 ger alakját veszi fel, vagy pedig olyan közönséges felvevő készülékkel, amelyen a hártya laposan vonul ugyan át, amelynek objektívjét azonban olyan lencserendszer alkotja, 25 amely lencséknek görbületi sugara a hártya-pergés irányára merőleges középsíkból tekintve, középtől az oldalszélek felé fokozatosan növekedik vagy csökken, míg a hártya-pergés irányával párhuza-30 mos síkokból nézve gyakorlatilag véve állandó marad, Ez a találmány már most az említett eredménynek más módon való elérésére vonatkozik 35 Közönséges felvevő készülékkel valamely tárgynak nem egyetlen, hanem egymást követő több képét vesszük fel, amely képeket egyrészt a hártya-pergetés irányával párhuzamos, a kép középvonalára szim- 40 metriás, onnan többé-kevésbbé távolhúzódó két-két oly sáv alkotja, amely a felveendő tárgynak a hártya-pergés értelmével szintén párhuzamos, a felveendő tárgy közepéhez képest szimmetrikus és 45 ettől a középtől többé-kevésbbé távoleső, az említett sávokat befolyásoló fénysugár-visszaverő részeire illetőleg szeleteire nézve tiszta, másrészt a felveendő tárgy maradék- 50 részeinek megfelelő kevésbbé tiszta részek képezik. Ezt párosával elrendezett, a középvonalhoz képest fokozatosan közeledő illetőleg távolodó hosszhasíték-sort viselő 55 ernyőnek a tárgylencse előtt való mozgatásával érjük el. Ebben az esetben a tiszta sávok — noha az egymást követő képeken egymáshoz képest eltoltak — mégsem felel- 60 nek meg többé a mélység szerint fokozatosan egymás mögé sorakozó síkoknak. Mindazonáltal, ha kellő sebességgel történik a vetítésük, a tiszta sávok egymásra következése a vetítő ernyő közepétől az 65 oldalszélekig és fordítva zajlik le, a felveendő kép eleven körvonalai és szögei tisztán válnak ki és így a szemlélőben mégis a vetített kép mélységének érzetét, gerjesztik. 70 A csatolt rajzon a találmány szerinti ernyő két különböző példaképpeni kiviteli alakja vázlatosan látható. Ezek az ernyők a közönséges felvevő készülékkel kapcsolatban a mélység kívánt érzetének 75 keltését eredményezik. Az említett ernyő a tárgylencse és a felveendő tárgy között az optikai rend-