107290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2,3-dimetil-4-alkil-5-pirazolonok előállítására

tecenbar hé 1-én Megjelent 1933. évi 9SSS3BBKBBBS" MAGYAR KIRÁLY! dftHNl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107290. SZÁM. — IVh/3. OSZTÁLY. Eljárás l-fenil-2,3-dimetil-4-alkil-5-pirazolonok előállítására. F. Hoffmann-La Roche & A. G. Basel. A bejelentés napja 1932, évi szeptember hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 9-ike. Az l-fenil-2,3-dimetil-5-pirazolon alkilhomologjai közül az l-tolil-2,3-dimetilpirazolon és az l-fenil-2-etil-3-metilpirazolon ismeretes. Mindkét vegyület hatásában az 5 l-fenil-2,3-dimetil-5-pirazolont ha egyáltalában, akkor is csak igen csekély mértékben múlja felül. Homologok /képzésének további lehetősége a 4-helyzetben való alkilálás. Az így elképzelhető származékok 10 közül a 4-metilvegyületnek a 4-helyzetben nem metilizett vegyület hatását felülmúló, de nyilvánvalóan nem feltűnően erős hatást tulajdonítanak. Gyakorlati jelentőségre az említett vegyületek egyike sem 15 tett szert. Meglepő tehát az az észleletünk, hogy ha oly alkilgyököket, melyek 3 szénatom láncából állnak, a 4-helyzetbe bevezetünk, akfkor oly vegyületekhez jutunk, melyek az l-fenil-2,3-dimetil-4-dimetil-20 amino-5-pirazolon hatását jelentékenyen felülmúlnák, vagyis 6—8-szor oly erős hatásúak, mint az l-fenil-2,3-dimetil-5-pirazolon. A szóbanforgó vegyületek jól kristályosodnak, vízben nehezen oldódnak. 25 míg a legtöbb szerves oldószerben könnyen oldhatók. Előállításuk a megfelelő 4-alkilpirazolonoknak szokásos módon való metilezése útján történhet. Ebbe a háromtagú oldallánccal jellem-30 zett csoportba tartoznak a telítetlen oldalláncú származékok is. Kolbert a „Zeitschrift für Klinische Medizin" című folyóirat 62. kötet, 1907, 98 .oldalán az általa 4-allilantipirinnek 35 nevezett vegyület hatásáról ír. A vegyület előállításáról, olvadáspontjáról és analíziséről nincsenek adatok. A vegyület vízben könnyen oldódik, alkalmazása melegített oldatban történik; oldhatósága 40 szóda hozzáadására fokozódik. A vegyület ferriciankalium és vasklorid keverékét kékre festi. Az alábbi 3. példa szerint kapott 4-allilvegyületnél ezek a tulajdonságok nem észlelhetők. A szóbanforgó vegyület szerkezete analízissel, valamint azzal, hogy katalitos hidrogénezéssel a 4-n-propilvegyületté alakítható át, biztosan megállapítható. A Kolbert által említett vegyület tehát nem volt 4-allil-l-fenil-2,3-dimetilpirazolon. 50 Az új vegyületek gyógyszerekként alkalmazhatók. 1. Példa. 475 rész l-fenil-3-metil-4-izopropilpirazolont 305 rész dimetilszulfáttal legbensőb- 55 ben összekeverünk és a keveréket lassan 125 C°-ra hevítjük. 3 óra hosszat tartó reakció után a keverékhez 1600 rész 3-nnátronlúgot adunk és 30 percig tovább forralunk. Ezt követőleg az egészet kava- 60 rás közben vízbe öntjük, amikor is az l-fenil-2,3-dimetil-4 izopropilpirazolon megdermed. Petroléterből átkristályosítva, a vegyületet színtelen kristályok alakjában kapjuk meg, melyek 101—103°-on olvad- 65 nak. 2. Példa. 475 rész n-propilpirazolont 305 rész dimetilszulfáttal legbensőbben összekeverünk és a keveréket lassan 125°-ra hevít- 70 jük. 3 óra hosszat tartó reakció után 1600 rész 3-n-nátronlúgot adunk hozzá és még 30 percig forraljuk. Az egészet kavarás közben vízbe öntjük, amikor is az 1-fenil-2,-3-dimetil-4-n-propilpirazolon megder- 75 med. Petroléter és kevés éter keverékéből erős lehűtés mellett átkristályosítjuik és a vegyületet pehelyszerű lágy kristályok