107289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a naftalin primer hidrálási termékeinek előállítására

december hő 1-én. Megjelent 1933. évi mmmggggggg/ggggg MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107289. SZÁM. — IVJl/1. OSZTÁLY. Eljárás a naftalin primer hidrálási termékeinek előállítására. Deutsche Gold- und Silberscheideanstalt vomn. Roessler cég- Frankfurt a/M., mint dr. Varga József műegyetemi tanár budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbége 1930. évi októbtr hó 7-ike. Ismeretes már eljárás naftalinból olyan primer hidrogénezési termékek előállítására, melyekben az eredeti szénváz nem hasadt fel, naftalinnak magas hőmérséken 5 és nyomás alatt katalizátorok jelenlétében végzett hidrogénezése révén. Annál az eljárásnál katalizátorokul molibdén- vagy (és) wolframkatalizátorokat olyan menynyiségű |kónhidrogénnel, illetőleg kén-10 hidrogént szolgáltató anyagokkal, mint pl. kénnel együttesen alkalmazunk, mely kénhidrogénmennyiség az elsősorban említett katalizátorok hatásának fokozását idézi elő, mimellett a hidrogónezést fölös 15 hidrogén jelenlétében magas, célszerűen 100 atm.-nál nagyobb nyomás alatt és olyan hőmérséken végezzük, mely a hőfokesési pont alatt, de célszerűen ennek közelében van. Ajánlatosnak bizonyult, a 20 reakciót beszüntetni, mielőtt a képződött naftalinhidrogénezési termékek nemkívánatos felhasadása lépne fel. A hőmérséket pl. a hőfokesési pontnál 20°-kal alacsonyabban szabhatjuk meg. Ha 25 a hidrogénparciális nyomás aránylag alacsony, pl. az össznyomás 75—80%-a, a tetrahidronaftalin képződését segítjük elő; ha viszont magas hidrogénparciális nyomás alatt dolgozunk, mely pl. az össznyo-30 más 95—97%-a, a dekahidronaftalin képződését támogatjuk. Kéntartalmú nyersanyagokat, mint pl. nyers naftalint előtisztítás nélkül, kénhidrogént képező alkatrésztartalmuk számbavételével dolgos-35 hatunk fel. Ezen eljárás további kiképzésénél azt találtuk, hogy a molibdén- vagy wolframkatalizátorokat részben vagy egészben vas-, kobalt- vagy nikkel-katalizátorokkal helyettesíthetjük. Használhatjuk pl. kata- 40 lizátorokul ezen fémek kénvegyületeit. Igen jól beváltak ezen fémek oxigénvegyületei, pl. oxidjai. Alkalmazhatjuk e fémeket fémes állapotban is. Ha a vasat, kobaltot vagy nikkelt fémes 45 állapotban vagy oxid alakjában alkalmazzuk, a kénhidrogént, ill. az ezt szolgáltató anyagot, pl. ként, a hidrogénezendő nyersanyaghoz képest olyan menynyiségben kell alkalmaznunk, hogy több 50 kénhidrogén, ill. kén legyen jelen, mint amennyit az alkalmazott fém, pl. vas, vagy fémvegyület, pl. vashidroxid az üzemkörülményeknél lekötni tud. Egyébként a reajkciótérhen jelenlevő kénhidro- 55 gén mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a kénhidrogén jelenléte folytán jobb hatásokat érjünk el, mintha a fémkatalizátorokat egymagukban alkalmaztuk volna. Megállapítottuk, hogy a találmány 60 szerinti hatásfokozás létesítésére szükségelt kénhidrogénmennyiségek általában a hidrogénezendő anyagra vonatkoztatott 1—15%, célszerűen 1—10% között vannak. Az ezen határok közötti legkedvezőbb 65 mennyiséget egy-két előkísérlettel állapíthatjuk meg. Hasonlóan előkísérletekkel állapíthatjuk meg, hogy az adott üzemkörülmények között valamely nyersanyagra melyik katilizátor vagy katilizá- 70 torelegy a legalkalmasabb. Az eljárást adagonként, vagy folytonosan áramló gázokkal is foganatosíthatjuk. Ez utóbbi esetben ügyelnünk kell arra,