107283. lajstromszámú szabadalom • Boltozat és eljárás az előállítására
december hő 1-én. Megjelent 1933. évi mmmggggggg/ggggg MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101283. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Boltozat és eljárás az előállítására. Dr. Bauer Bruno mérnök, építészeti tanácsos Wien. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 12-ike. Kétségtelen, hogy egyszerű és nem fegyverzett boltozatok vagy boltivek készítése a legelőnyösebb mód egy áthidalás létesítésére, mégis ezt az áthidalási m,ó-5 dot a vas- vagy vasbetonhidak készítése mindinkább kiszorítja. Az egyszerű és nem fegyverzett boltív használhatóságát, melyet már a rómaiak betonból készítettek, a hasznos teherhez viszonyított nagy 10 önsúlyánál fogva különösen az utóbbi időben nagymértékű forgalomnövekedések sokkal kevésbbé befolyásolják, mint a vas-és vasbetonhidakat. Sok hídív, mely néhány száz évvel ezelőtt készült, változatlan álla-15 pótban még ma is használható az erősen felfokozott követelmények ellenére, sőt nehéz teher-gépkocsikkal és tankokkal is járható. Ezzel szemben alig 20—30 éves vashidak, melyek építése rendkívül költ-20 séges volt, napjainkban kicserélendők vagy megerősítendők. A nem fegyverzett betonhidak készítése mégis úgyszólván megszűnt, mindenekelőtt mert készítésükhöz drága állványok és héjazatok szüksé-25 gesek, melyeket kárbaveszett befektetésnek kell tekinteni és melyek gyakran az építési költségek felét is kiteszik. Mindezek folytán a hídíveket fegyverezve szokás készíteni. A fegyverzett híd-30 ívek lehetővé teszik, hogy az egyes ívek önsúlyát lényegesen leszállítsuk és így az állvány vagy váz, valamint héjazat költségeit is csökkentsük, sőt a vázat teljesen elhagyjuk és a héjiazatot a vasbetétekre 35 erősítsük, a Melan rendszer szerint. Az így elkészített vasbeton-boltívek azonban éppen úgy, mint a vashidak csak a készítésüknél számításba vett teherre vannak méretezve és így oly hídszerkezeteket al-4fí kotnak, melyeknek nincs a forgalom növekedése esetére erőtartalékjuk. A Melanrendszer szerinti szerkezetek emellett nagyon drágák, inert költségeik két részből tevődnek össze, melyek mindegyike majdnem akkora, mint egy hídszerkezet költ- 45 sége. A Melan-féle boltívbe zárt vasszerkezetet nem kellett nagymértékben megerősíteni, hogy magában véve vashidat alkosson. Az erősítés költségei rendesen kiseb- 50 bek, mint azok a külön költségek, melyek a vasszerkezet betonozásából erednek, mivel a Melan-féle ívnél a bebetonozott vasszerkezet méretezése olyan kell hogy legyen, hogy a még meg nem keményedett 55 beton súlya 600 kg/cm2 -nél nagyobb feszültségeket ne okozzon benne és így a beton megkeményedése után szilárdságának még hátralévő 600 kg/cm2 nagyságú részével mint a vasbeton fegyverzete sze- 60 repelhessen. A találmány szerinti eljárás a teljesen a háttérbe szorított nem fegyverzett hídíve ismét életre keltheti és a jelenlegi forgalom oly hídívekhez juthat, melyek a 65 terhelés növekedése számára nagy erőtartalékkal rendelkeznek és így hosszabb ideig használhatók, mint a gyorsan avulttá váló vas- és vasbetonhidak. A találmány fölöslegessé teszi azt a kü- 70 lönben veszendőbe menő befektetést, mely gyakran a teljes előállítási költség felénél is többet tesz ki és mely állványok vagy vázak és héjazatok készítésének szükségességéből ered, melyeknek oly szi- 75 lárdaknak kell lenni, hogy a zöld, tehát meg nem keményedett betont nemlosak biztosan hordozni tudják, hanem a hídív alakjának megadását is biztosan lehetővé tegyék. A fából készült állványoknak és 80
