107278. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kályha légkeringető köpennyel

dftcembw hé 1-ém Megjelent 1933. évi BSHRBBBBHH MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS LOMS. SZÁM. — II/H. OSZTÁLY. Folytonégő kályha légkeringtető köpennyel. Soós Béla gépész Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március hó 21-ike. A találmány vasból készült kályhára vonatkozik, mely sajátos kiképzésénél fogva akár mint folytonégő kályha, akár mint időközönként kisebb mennyiségű tíi-5 zelőanyaggal táplált, ú. n. reárakós kályha használható és mindkét esetben nemcsak jóminőségű vagy csekély hő­értékű tüzelőanyaggal, hanem pirszénnel vagy fával való tüzelésre is alkalmas. 10 Azonkívül a kálya különleges tagoltságá­val a kályhaméretek lényeges csökken­tése mellett aránylag nagy hőleadó felü­letet létesítünk és ennek hatásosságát, ugyancsak a találmány értelmében, azál-15 tal fokozzuk, hogy a tulajdonképpeni, ta­golt kályhatestet oly köpennyel burkol­juk, melynek célszerűen alsó és felső övé­ben áttörések vannak úgy, hogy a kályha­test és köpeny közötti térben • <• n kelet-20 kezhetik sztagnáló légtömeg, hanem a külső levegő az alsó áttöréseken keresztül beáramlik, az említett térközben felmeleg­szik és az ezáltal létrehozott, élénk lég­áramlás következtében a felső áttörése-25 ken keresztül a fűtendő helyiségbe jut. A nagy hőleadófelület és az erőteljes lég­keringés a füstgázok melegének tökéletes kihasználását biztosítják. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 30 kályha példaképpen i kiviteli alakja lát­jiató. Az 1. ábra a kályha függőleges hosszmet­szete; a 2. ábra részben elülnézet, részben az 1. 85 ábra B-B vonala mentén vett függőleges harántmetszet, míg a 3. ába részben felülnézet, részben pedi<? az 1. ábra A-A vonala mentén vett víz­szintes metszet. A bemutatott foganatosítási példában a 40 kályha tulajdonképpeni tűzíerét az elő­nyösen samottbélésű (1) öntvény alkotja, xnelyet alulról (2) rostély határol, mellső nyílásában ismert kiképzésű (3) homlok­rostély foglal helyet és a nyílást magát 45 ismert (4) légszabályozóval felszerelt (5) ajtó zárja el. A tűzteret alkotó (1) önt­vény felfelé két ágba megy át, melyek egyikéhez az ugyancsak samottal bélelt (6) lángcső, másikához pedig a (7) akna- 50 cső csatlakozik. A (6) lángcső felső végét és a (7) aknacső felső részét (8) koszorú foglalja össze, melyre a lángcsőhöz tar­tozó (9) ajtóval és az aknacsőhöz tartozó (10) ajtóval felszerelt, a kályha felső füst- 55 szekrényét alkotó (11) fedél borul. A tűzálló agyaggal bélelt (1) öntvény­hez alulról az alsó, célszerűen lábakon nyugvó (12) füstszekrény csatlakozik, melynek (2). rostély alatti része a hamu- 60 teret alkotja. E résznek mellső fala ugyancsak légszabályozóval felszerelt (13) ajtót hord. A hamutértől (14) fallal el­választott oldalsó és hátsó füstszekrény­tér, melynek célszerűen (15) tisztító- 65 nyílása van, az üzemközben keletkező szállóhamut és pernyét gyűjti össze, (16) csőnyülványával pedig a huzamba torkol. A felső, a (8) koszorú és (11). fedél al­kotta füstszekrényt és az alsó (12) füst- 70 szekrényt a (6) lán,gcsőtöl és (7) aknacső­től jobbra és balra elhelyezett egy-egy (17) Jiuzamcső köti egymással össze. A fentieken leírtak szerint kiképezett és elrendezett tűztér, lángcső, aknacső, 75 felső és alsó füstszekrény, valamint ol­dalsó huzamcsövek révén erősen tagozott kályhát a találmány értelmében előnyö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom