107270. lajstromszámú szabadalom • Tűzelőanyagot megtakarító készülék tűzhelyekre gáz-, gyors- stb. főzőkre

december hó t-éfc Megjelent 1933. évi d^fete&^tiiiiii af MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107270. SZÁM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Tüzelőanyagot megtakarító készülék tűzhelyekre gáz-, gyors- stb. főzőkre. Lebovits Eszter lámpaernyőkészítő Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 13-ika. A találmány szerinti tüzelőmegtakarító­készülék tűzhelyekre, gázfőzőkre, gyors­fűzőkre stb. azon a megfigyelésen alapul, hogy a főzőedények hevítése közben sok 5 meleg kárbavész, amit úgy küszöbö­lünk ki, hogy a főzőedényt a tűzhely­nyílásra vagy a gázfőző, illetve gyorsfőző égője fölé nem közvetlenül, hanem oly közdarab közbehelyezésével helyezzük. 10 mely a tűzhelynek, gázfőzőnek, vagy gyorsfűzőnek lángját jobban kihasználja és a láng' melegének szétsugárzását meg­akadályozza. A hatást a főzőedényt lebo­rító burával fokozhatjuk. 15 A rajzon a találmány egyik példaké­pem kiviteli alakját függélyes hosszmet­szetben láthatjuk, melytől a gyakorlat­ban sokféleképpen el is térhetünk. A találmány lényegében oly jó hőveze-20 főanyagból, tehát fémből készült testből áll, mely (i) talpával a tűzhelynyílás szé­lén, vagy pedig a gáztűzhelyen vagy gyorsfőzőn nyugszik. Az (i) talpból körül­futó (o) fal emelkedik, mely felső részén 25 vízszintes (j) gyűrűfelületbe megy át, az­után pedig függélyes (k) fal alakjában visszahajlik és az e (k) fallal határolt hengeres (1) teret alul a (d) fenéklap zárja el. Az egész testet előnyösen egyet-80 len darab vaslemezből sajtoljuk. Az (o, k) hengerfalak között a (c) hengergyűrűs tér keletkezik, amelybe a takar ék t ű zh e 1 y -nek lángja vagy pedig a gázfőző, illetve szeszfőző (b) égőjének (m) lángjla nyúlik 35 és a (d) feneket, valamint (k) falat hatá­lyosan hevíti. Az (e) főzőedényt az (1) térbe a (d) fenékre helyezzük, de e testet úgy is alakíthatjuk, hogy annak (1) terét közvetlenül főzőedénynek használjuk, mely célból az (o, k) falak magasságát a 40 szokásos főzőedény magasságáig növeljük és a (k,d) részeket vagy megfelelő nem rozsdásodó anyagból (alumínium) készít­jük, vagy pedig zománcozzuk. Az (0) fal­nak és a (j) összekötőrésznek tetszőleges 45 alakja lehet, a fontos csak az, hogy az (1) teret határoló (k) oldalfal körül (c) gyű­rűs tér keletkezzék. A találmányt (f) bura egészíti ki, me­lyet a (k, o, d) test és (e) főzőedény fölé 50 borítunk és mely bura alsó szélével az (i') tűzhelylapon, gázfőzőlapon stb. fekszik fel és amelynek az a rendeltetése, hogy a külső (o) falból kisugárzó meleget össze­gyűjtse és a főzés céljára hasznosítsa. Az 55 (f) burát előnyösen vaslemezből készít­jük és ha avval csak egyetlen főzőedényt kívánunk befedni, henger-alakot adunk neki, melyet felül (f) fedőlap zár el. A fedőlap középrészén a i(g) fedővel elzár- 60 ható (g') nyílás van, melynek szélét le­felé hajló (h) pereim határolja. E nyílá­son át a fejlődő gőzök eltávozhatnak, míg a lehajló <h) perem a meleg nagy részé­nek távozását megakadályozza. A (g) fe- 65 dőt mindenkori szükség szerint nyitjuk vagy zárjuk. Nyitni főképpen erős gőz­fejlődésnél, vagy pedig akkor kell, ha a tüzelőanyagnak kellemetlen szaga van és annak szabad távozását óhajtjuk biztosi- 70 tani, miként ez például szeszgyorsfőzők­nél kívánatos. Takaréktűzhelyeknél az (1) teret, vagy­is a (d) feneket az (i) talphoz képest mé­lyíthetjük úgy, hogy a tűzhely lángja a 70 (k, d) részeket jobban érje. Ha az (f) burával csak egyetlen főző­edényt kívánunk lefedni, akkor azt elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom