107253. lajstromszámú szabadalom • Homokszárító készülék

december hó 1-én Megjelent 1933. évi BBB BEBSBESEHD MAGYAR KIRÁLYI JMSgHL SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 107253. SZÁM. — XVlI/f. OSZTÁLY. Homokszárító készülék. Kiihnen János mérnök Koblenz. A bejelentés napja 1932. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi január hó 30-ika. A találmány akna alakú homokszárító­készülék, főképen a vasúti forgalomban szükséges szóróhomok szárítására, mely­nél a tüzelőtérben fejlődő meleget teljesen a 5 homokszárításra fordítjuk, ami által sok szenet takarítunk meg. A homokot, a szárítóaknában, a találmány szerint, több rostán vezetjük át és közben a nedvességtől és a kövektől mentesítjük, 10 miért is az finom, száraz állapotban hagyja el a készüléket. A homokhoz kevert kövek kőkamrákba gurulnak és azokban külön­választódnak. A homok mozgása közbeni tor­lódásokat rázókészülékkel akadályozhatjuk 15 meg, melyet szükség esetén hozunk műkö­désbe. A teljesítmény fokozására a tüzelést vízköpennyel vesszük körül, melyet víz­keringővezetékkel az adagolóaknába épített fűtőtestekkel kapcsolunk. 20 A rajzon a találmány szerinti homok­szárító egyik példaképpeni, kiviteli alakját láthatjuk. Az 1. ábra a homokszárítókészülék váz­latos oldalnézete, a 2. ábra pedig a fiiggé-25 lyes keresztmetszete. A homokszárítókészülék alsó részébe (l) tüzelőtér van építve, melyhez a (3) füst­elvezető, illetve fütőcső csatlakozik. A füst­gázok az (a) csővégen át távoznak a sza-30 badba. Az (1) tüzelőteret a (2) vízköpeny veszi körül, melynek felső részéből a (4) felszálló csővezeték indul ki, melyhez a (C) adagolóaknába épített, előszárító (5) fűtő­kígyó csatlakozik. Az (5) fűtőkígyó a leszálló 35 (6) csővezetékkel a (2) vízköpeny alsó részéhez kapcsolódik. A (C) adagolóakna alatt vízszintes (13, 14, 15) rázórosták van­nak. A (15) rosta (d) részéhe^ (20) rúgó kapcsolódik, mely a kézi forgattyúval meg-40 hajtható (21) fogaskerékkel működik együtt. E szerkezet arra való, hogy a homok torló­dásakor a kézi forgattyúval működtetett fogaskerék és rúgó által a rostának rázó­mozgást adjunk és így a homokot újból mozgásba hozzuk. A (13) rosta alatt (11) 45 homokvezetőlemezek vannak, melyek alatt jobbra és balra lejtő (10) finom rosták van­nak beépítve. A (10) rostákhoz (7) kő­gyiijtőcsatornák csatlakoznak, melyeknek (9! zárószerkezetük van. A (7) csatorna, 50 alul, a (8) helyen, a szabadba nyílik. A (G) aknába adagolt homok először az előszárító (5) fűtőkígyóra kerül, innen a (15, 14, 13) rostákra hull, miközben a (3) fűtőtest által felmelegített levegő felfelé 55 szállva, azt tovább szárítja. A (15, 14, 13) rostákról a homok, a (B) szárítókamrán át, a lyukgatott lemezű (10) finom rostára ke­rül és azon áthullva, teljesen száraz homok­ként, az (A) tárolókamrába hull. 60 A homokban lévő kövek a jobb- és bal­oldali (7) kőgyüjtőkbe gurulnak és ezeknek alsó (8) részén át a földre hullanak. Az elhasznált, nedvességet tartalmazó levegő a készülékből (17) oldalnyílásokon 65 át távozik. A beépített fűtőtestek a homokot annyira előszárítják, hogy a (15, 14, 13) rázórostá­kon, melyek mindig homokkal vannak bo­rítva, a homok a felszálló forró levegőben 70 gyorsan szárad. A (2) vízköpeny vizének egy részét, szük­ség esetén, zuhanyfürdő- vagy mosdóbe­rendezés táplálására is felhasználhatjuk. Szabadalmi igények: 75 1. Homokszárító készülék, főképpen szóró­homok szárítására, vasúti célokra, jelle­mezve oly akna alakú házzal, melynek több, egymásfölött fekvő rázórostája van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom