107252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varratmentes csövek előállítására

- 3 — pán kevéssé hajlik. A (17—17) hengerek megmunkálási hornyai azonban már nem szimmetrikusaik, hanem, mint (18—18)-nál szemléltettük, úgy vannak kiképezve, 5 hogy együttműködésük folytán a munkadarab kerületét a kerületi irányba való bizonyos mértékű kiszorítással megváltoztatják és a keresztmetszet nagyobbik tengelyét, amely a (13—13) hengereken való 10 áthaladás után merőlegesen áll, oly ferde síkba szorítják, mely a (14—14) hengereik ferde helyzetbe hozott forgássíkjának felel meg. A (15—15) hengerek ismét a (14—14) hengerek forgássíkjához mérőié^-15 ges síkban forgatnak és tehát, a;mi|kor a munkadarab a (14—14) hengereket elhagyja, keresztmetszete az e hengerek útján való megmunkálás folytán a (15—15) hengerekhez ismét szimmetrikus 20 lett és a munjkadarab e hengerekbe közvetlenül léphet be. Miután a munkadarab és a tövis a (15—15) hengerekeit elhagyta, a (19—19) hengereken megy át, amelyek most már 25 a munkadarab keresztmetszetének kiigazított köralalkját hozzák létre és ezáltal a tövisről teljes mértékben leválasztják. Az 1. és 7. ábrán a (19) jelzésű hengerek oly síkban forgatnak, amely a (15—15) 30 hengerek síkjához merőlegesen áll, tehát ugyanoly síkban, mint a (14—14) hengereik. E két (19—19) hengernek egy-egy félköralakú (20) hornya van és azáltal, hogy a munkadarab e két henger hornya kö-35 zött halad át, keletkezik a körala|k. Midőn a munkadarab a (15—15) hengereket elhagyta, a 6. ábrán látható aránylag lapos keresztmetszetű és még két szemben fekvő ív mentén fqkszik fel a (11) tövisen. 40 A (19) hengereken való átmenetel a keresztmetszetet köralakúvá változtatja és a munkadarabot a tövistől elszakítja. A fentiekből tehát követ|kezik, hogy a munkadarabnak egy sor hengeren való 45 egyetlenegy átmenete a csőbucát pontosan a kívánt nagyságú és falvastagságú csővé változtatja. E cső külső felülete teljesen sima és a belső felületén is teljesen sima, amikor is a belső felület simítása 50 a tövisre való fogódzásra vezethető vissza. A falvastagságnak messzemenő csökkentés© természetszerűen ugyanennek az eljárásnak ismétlésével eszközölhető. Ugyanebben a sorban még járulékos to-55 vábbi hengersorokat rendezhetünk el, amelyek ismét sorban fekszenek egymás mögött és forgássíkjulk egymáshoz szög alatt áll. Minden további megmunkálásnál azután az illető tövis külső felülete és a henger hornya közötti távolság kisebbe- 60 dik a falvastagság csökkentésére és ennek megfeleleően a hengeteik kerületi sebessége is növekszik. Az eljárás foganatosítására való hengermű például három egységet tartalmazna hat-hat hengerszókállvánnyal. Mindegyik egység az 1. ábra szerinti hengersornak felel meg és ennek következtében, ha hozzászámítjuk a kész csőnek körré való kiigazítására való három hengerpárt, hu- 70 szonegy hengerpárt kapunk. A tövis és a hengerek kerületi felülete közötti térség a üat-hat állványt tartalmazó különböző egységeknél csokikén és megfelelően növekszik a kerületi felület, mivel csupán 75 azáltal érhető el a falvastagság csökkenése. Mindegyik egység első rúdjának hengerei a függőlegeshez 22 alatt ugyanezen egység második párjának hengerei az első hengerpár síkjához merőle- 80 ges síkban, a negyedik rúd hengerei az első párhoz viszonyítva 45° alatt és az ötödik rúd hengerei a negyedikhez merőlegesen állnának. Ilymódon valamennyi a falvastagság megmunkálását vagy vé- 85 konyítását végző henger a merőlegessel és a vízszintessel egy szöget zárnának be, az 1., 2. és 3. ábra szerinti elrendezéssel ellentétben. A csöveket, amelyek az eljáráson keresztülmentek, az utolsó henger- 90 párból, legyen ez a hengerpár egyetlen egység párja, vagy az egységek egy sorának utolsó párja, még azon kész hengerművön hajthatjuk keresztül, amely a kész termék nagyságát és falvastagságát pon- 95 tosan meghatározza. A különböző (12—12, 13—13, 14—14, 15—15) hengerpárokat kényszermozgásúan tetszőleges erővel hajtjuk. A végső (19—19) hengereknek motorhajtásuk is 100 lehet, azonban a (17—17) hengerek számára ez nem szükséges. Ámbár ezeket a hengereket is hozhatjuk forgásba erőgép útján. Miközben a munkadarab ós a tövis a különböző ihengerso- 105 rclkon megy keresztül, a munkadarab anyaga a falvastagság csökkenése folytán eltolódik és ezáltal az egész munkadarab hossza megnövekszik. A célból, hogy a munkarabnak e nyúlását megkönnyít- 110 süfe, a különböző (13—13, 14—14, 15—15) hengerpárok mindegyikét valamivel nagyobb sebességgel forgatjuk, mint az éppen előző párokat. Mivel a eső falvastagsága a (15—15) 115 hengerpárból való kilépés után a (16) hornyok fenekének a tövis ellenfelületétől