107250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pénztárellenőrző, elárusító és ehhez hasonló rendeltetésű készülékekhez
— 6 — gazolt (g—h) szektor szembe nem kerül a (30) kerékkel. Ennek az (n'—n) szektornyi forgásnak megfelel a (48) keréknek a (43, 44, 45) 5 íogazások közvetítésével bekövetkező (n'—n)-szeres félelfordulása és (n'—n) számú pénzdarabnak a visszatérítése, ha a (42) kerék fogazott szektorainak a száma egyenlő a legnagyobb (9) vagy (11) érté-10 kekkel, amelyeket (n'—n) felvehet. Fentebb említettük, hogy ha „1 cent"-es pénzdarab esetében a (42) kerék fogazott szektorainak száma négy. Az 1 centes pénzdarabok (A) rekeszét az 5 centes 15 pénzdarabokhoz tartozó (B) rekesz követi, úgy hogy a kiadható 1 centes pénzdarabok száma tényleg nem nagyobb négynél. Ha tehát (n'—n) = 5 akkor, miután a (11) kerék félfordulatot tett, a (42) 20 kerék csonka (g—h) szakaszával fordult a (30) kerék felé és így a szerkezet nem ad ki 1 centes darabokat. Az összes 0 és 4 közötti (n*—n) értékeknél a visszaadás a fent leírt módon történik. A 6 és 9 kö-25 zötti (n'—n) értékekhez a visszafizetés egy 5 centes és egy, két, három vagy négy 1 centes darabbal történik. Ha a fizetés alkalmával a fizetett pénzdarabok vagy bankjegyek többlete olyan, 30 hogy ennek hatása alatt a (12) kerék az (í2 ) nyíl irányában teljes fordulatot végez., akkor ez a kerék visszaérkezett a nyugalmi helyzetbe és következéskép a (11) kerék beállítási helyzetbe. Közvet-35 len e helyzet előtt a (12) kerék (67) szektorával elforgatja a (64) kereket, amelynek fogazata ebben a pillanatban az (s—r) helyzetben van (4. ábra), minek folytán a (30) kerék motorának tápláló áramköre 40 megszakad és minden változatlan marad. A motor tehát csak olyan fizetménynél kap áramot, amelynél (n') kisebb vagy legfeljebb egyenlő 9-cel (tizedes rendszer), vagy 11-gyel (tizenkettedes rendszer). E 45 különleges kiképzés folytán a 10- vagy 12-nyi túlfiz,etményt (tizedes, ill. tizenkettedes rendszernél) nem követi visszafizetés, hacsak nem előzte meg olyan beállítás, amely lehetővé teszi, a rekeszek alább 50 leírandó kombinációjával, valamely árnak kisebb rendű váltópénzzel való fizetését, amikor az így fizetett 10 vagy 12 pénzdarab valamely felsőbb rekesz egyikében, pl. azi 1 centes darabok a 10 centes 55 darabok (C) rekeszében összegeződik. A rekesz szerkezetének egy változata. Az előző leírás szerint a (32) tartón ágyazott kerekeket a (11) beállítókerék viszi vissza a beállítási helyzetbe. Egy másik kivitel szerint a (11) kerék kettős 60 fogazatú lehet, ahol a második fogazat a (37) kerékkel kapcsolódik és a beállítás időszakában nyugalmi helyzetben marad. Ezt a segédkereket valamely túlfizetés kezdetén (f2 ) nyílirányban ekkor a tulaj- 65 donképpeni (11) beállítókeréknek egy füle vagy egyébb szerkezeti része vihetné magával. Azután pedig, amikor a tűlfizetmény visszaadatott, ezt a segédkereket kiindulási nyugalmi helyzetébe egy máso- 70 dik, a (30) kerékhez hasonló és ugyanúgy a (31) tengelyen félékéit második kerék vinné vissza. Alább a találmány szerinti elárúsító készülék leírása folyamán ennek a szerkezetnek egy példáját hozzuk. 75 A rekeszek közötti kapcsolatok. Minden pénzdarabhoz, vagy bankjegyhez egy-egy rekesz tartozik. Az összes A, B rekeszeket úgy egyesítjük, hogy a fizetés alkalmával használt rekeszek az 80 illető pénzrendszer fokozata által meghatározott összegezési törvény szerint hatnak a szerkezet beállításakor igénybe vett rekeszekre. Egyszerűség kedvéért például az ameri- 85 kai pénzrendszert vesszük alapul. A kapcsolatnak olyanoknak kell lenniök, hogy ha valamely pénzdarab a hozzátartozó rekesz (12) kerekét forgásba hozza, ez a mozgás a többi, felsőbb- és alsóbb- 90 rendű rekeszekkel közöltessék. Végeredményben arra van szükség, hogy az 1 centes pénzdarab felfelé működtetni tudja az, összes B-től J-ig terjedő rekeszeket ós ugyanúgy a 20 dolláros pénzdarab 95 lefelé menő értelemben működtetni tudja az összes rekeszeket I-től A-ig. Az (A, B, C I, J) rekeszek két osztályra, oszthatók: egyrészt olyanokra, amelyeket az aláb- 100 biakban „tizedesek"-nek nevezünk: [(A) 1 centi, [(C) (10 cent], [(F) (1 dollár], [(I) (10 dollár]; ezek valamely ár egymásután következő számjegyeinek felelnek meg, pl. 4326, amely felbontható: 4 ^05 darab 10 dolláros, 3 darab 1 dolláros, 2 darab 10 centes és 6 darab 1 centes egységre; másrészt közbenső rekeszekre: [(B) (5 centes], [(D) (25 centes] amelyek ^q egységei kiegészítésre valók, de nem szerepelnek az ár kiejtésnél.
