107250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pénztárellenőrző, elárusító és ehhez hasonló rendeltetésű készülékekhez

— 3 — szektornyi, (x) nagyságú szöggel for­gatjuk el (1. ábra). A (11) keréknek tárcsaalakú, oldalt ki­ugró (16) részén (2., 5. és 6. ábra) (17) be-5 vágások (nyugaszok) vannak, amelyek egyikébe a (20) csap körül lengethető (19) retesz (18) akasztéka belekapaszkodhat (5.' és 6. ábra). A (19; retesz a (21) fejben végződik, amelyet a (22) rugó a (14) fo-10 gssrúd nem fogazott (24) pereméhez sze­rit (6. ábra). A peremnek fogazott a—b szakaszai közötti részek homorúak (5, ábra), úgyhogy amikor a (19) retesz (21) feje ezek egyikén felfekszik (abban az 15 időpontban, amikor a (14) fogasrúd nem kapcsolódik a (11") fogazattel), a (18) akaszték belekapaszkodik a (17) nyuga­szok egyikébe és ezáltal a (11) kereket a (12) kerékhez rögzíti. Ha ellenben a (14) 20 fogasrúd magával viszi a (11) kereket, ez felszabadul a (12) keréktől, minthogy a (14) rúd (24) pereme a (19) reteszt ki­iktatja. A fizetett összeget regisztráló (12) ke-25 rék a (13) tengelyre ékelt. Ezt a kereket (18, 19) letesz köti össze a (11) kerékkel. Ezenkívül valamely oly szerkezettel ál) kapcsolatban, amely azt forgásában rög­zítheti, amikor a (11) kereket a beállítás-30 hoz forgatjuk. Ez a szerkezet pl. a (12) kerék oldalára erősített U-alakú (25) tol­datból állhat, amelybe egy (26) akasz­ték illeszkedik; ez utóbbi a (28) ponlon megerősített, hajlékony (27) lemez végén 35 foglal helyet és annak egy a (14) fogasrúd peremén csúszó (29) ujja van. Ez a szer­kezet a (19) retesszel ellenkező értelem­ben működik. A (12) kerék hajtása olyan, hogy mind-40 annyiszor, ha egy pénzdarab, vagy meg­felelő bankjegy befizetésre kerül, a (11) kerék beosztásának megfelelő (x) szöggel fordul el az (f2 ) nj íl irányában. Az alábbiakban a berendezés gyakorlati al-45 kalmazásainak leírásánál több példát ho­zun fel erre a hajtásra. A (12) kerék fogazott, csak egy ki­csiny c—d kerületi szakaszon csonka (3—-6. ábrák). Kapcsolatban áll egy másik a 50 (31) tengelyre ékelt (30) kerékkel, ame­lyet „visszamenesztő" keréknek fogunk nevezni, és amely tetszőleges módon, pl. kis villamosmotor segélyével forgatható: ennek a (11) és (12) kerekek által vezié-55 relt tápláló árama, amint arra alább még rátérünk, akkor záródik, amikor az (f1 ) nyíllal ellenkező értelemben forgó (11) beállítókerék a nyugalmi helyzetbe tér, vagy ezen a helyzeten áthalad. A motor égyszerre csak egy fordulattal forgatja 60 mug a (30) kereket, az (f3 ) nyílirányban. A. (30) kerék kerületének egy kicsiny e—f szakaszán csonka, úgy hogy az 1—4. ábrá­kon feltüntetett nyugalmi helyzetben az (í2 ) nyílirányban forgó (12) kerék nem 65 viheti magával a (30) kereket, ez utóbbi pedig az (f3 ) nyílirányban forogva nem viheti magával a (12) kereket. A berendezés a pénzt visszafizető szer­kezet, vaiamint a (30) kereket hordozó (31) 70 tengelyt hajtó motor tápláló áramát ve­zérlő áramirányváltó (kommutátor) egé­szíti ki. A pénzt visszafizető szerkezet egyik al- " katrésze a tokban ágyazott (33) tengely 75 körül lengethető (32) tartókeret (1—4, ábrák). Ennek egy (34) nyúlványa a (30) kerék oldalán lévő (35) vezetőho. ronnyal kapcsolódik. Az egyébként kör­alakú (35) horony csak egy kis szakaszon, 80 (36)-nál távolodik el a (31) tengelytől és e helyen áll, a (30) visszaimenesztő kerék nyugalmi helyzeténél, a (34) nyúlvány vége. Ebben a helyzetben egy a (32) ke­retben lazán ágyazott (38) tengelyre ékelt, §5 egész kerületén fogazott (37) kerék kap­csolódik a (11) beállítókerék (11') csonka fogazásával. A (30) kerék összes egyéb helyzeteinél a (34) nyúlvány a (32) keretet az (f1 ) nyíl 90 irányában (1. ábra) (33) tengelye körül kilendíti, amikor a (11) és (37) kerekek kapcsolata megszűnik. A (37) fogaske­rék (38) tengelyén még egy másik fel­ékelt, teljesen fogazott (39) kerék van (1— 95 3. ábrák), amely egy második, a (32) ke­reten lazán ágyazott (41) tengelyre ékelt (40) kerékkel kapcsolódik. A (41) tenge­lyen még a félékéit (42) kereket éis a teljesen fogazott (43) kereket hordja. A 100 (42) kerék (2. és 4. ábra) g—1) kerületi részén csonka, a csonka rész az „1 cent"-es rekesz esetében 72°-nak felel meg (a ke­rület egy ötöde). A (42) kerék átmérője akkora, hogy a (30) kerékkel a (32) ke- 105 ret kilendítésekor kapcsolódik, vagyis, amikor a (30) kerék nyugalmi helyzetét elhagyta. Az „1 cent"-es rekesz esetében a (11, 37, 39, 40, 42) áttételi viszony olyan, no hogy egyrészt, amikor a (11) kerék nyu­zalmi helyzetében van, a nem fogazott (g—h) szektor (g) pontja szemben áll a (30) kerékkel, másrészt abban az arány­ban, amint a (11) kerék az (f1 ) nyíllal él- 115 lentétes értelemben a (O)-ponton túl egy szektor (x) szögnyi értékével elfordul, a (42) kerék az (f5 ) nyíl irányában ugyan-107250

Next

/
Oldalképek
Tartalom