107243. lajstromszámú szabadalom • Bevéső biztonsági ajtózár
december hó 1-é^ Megjelent 1933. évi BBBBBBHH MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 107343, SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Bevéső biztonsági ajtózár. Doknálik Lajos lakatossegéd Újpest és Ribi József g-éplakatossegéd Rákospalota. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 8-ika. A találmány szerinti ajtózár az eddig használatos ajtózáraktól főkép abban különbözik, hogy a nyitására, ill. zárására való kulcs, az eddigi kn Icsfor máktól eltéö rően lapos és így a kulcsnyílás a lehető legszűkebb, úgy hogy álkulccsal a zárhoz férkőzni nehéz. Megnehezíti e próbálkozást még az is, hogy a kulcsot vezető forgó dión, ill. kulcsnyíláson keresztben 10 gátló szög van, mely az álkulcs behatolását úgy szólva lehetetlenné teszi. További javtíás és egyszerűsítés abban áll még, hogy a zárakasztó és kilincs-dió rugózása egyetlen közös rugóból áll, hogy 15 továbbá a zárötlő rugóját úgy alakítjuk, hogy egyik végét az ötlő vezetőcsapjához erősíthetjük, s így külön rugórögzítőcsap nem szükséges. Végül a kétrészű zártokot csavarok helyett forgóreteszekkel erősít 20 jük össze. A rajzon a találmány egyik példaképem, kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, többféleképen el is térhetünk.. Az 25 1. ábra az ajtózár belső szerkezete oldalnézetben, a 2. ábra az ajtózár hosszmetszete az 1. ábra A—B vonala szerint, a zárba forgatott kulccsal, a 30 3. ábra a zárdió távlati képe, a 4. ábra nagyobb léptékű metszett, az 1. ábra C—D vonala szerint, az, 5—G. ábrák a 4. ábrának felülnézetei, kétféle munkahelyzetben. 35 A (k) csapon, (i) résben vezetett, (c) zárretesz (m) akasztóval van kapcsolatban, amely (1) csapon elforgathatóan ül és (m') részével a (c) zárretesz (j) bevágásba illik. Az (m) akasztó rugója egyetlen (n) drótrugóból áll, mely (n") menetei- 40 vei az akasztó (1) forgáscsapja körül (n'") meneteivel a, (t) kilincs-dió körül csavarodik, miértis az eddigi rugó-megerősítési csapokat nélkülözhetjük. Az (s) ötlőt (v') résével (v) csapon vezetjük. Az, (s) ötlőt 45 a (p) laposrugó rugózza, amely szabad végével az ötlöhőz támaszkodik, míg másik végét a (v) vezetőcsaphoz erősítjük. Az (s) ötlő (v') vezetőrésébe nyúlik az (u) kilincsdiótcsap. 50 Az (f) kulcs lapos és végén (f") hosszrése van. A kulcsnyílás a kulcs vastagságának megfelelően résalakú. A kulcsnyílás helyén, a zártokban elforgatható (d) zárdió van, melyen (d') hosszrés megy vé- 55 gig. A zárdió nyitó helyzetében a (d') hosszrés a zártok (g) résének meghosszabbításába esik, és azzal együttesen a kulcsnyílást alkotja. A zárdió (d') résében keresztirányú (e) csap vian, mely az (f) 60 kulcsnak a (g, d') kulcsnyílásba tolásakor a. kulcs (f") hosszrésébe illik, azt vezeti, és a kulcs legmélyebb helyzetét megszabja. Zárásikor, ill. nyitáskor a kulcs (f') tolla a (c) zárretesszel és (m) akasztó- 65 jávai ismert módon működik együtt. A (b, b') tokrészeket az <o) forgóreteszek kötik össze. E forgóireteszeket (z) forgáscsapjukkal a zártok (b) fenékrészéhez erői sítjük. E lap-alakú (o) forgó-reteszek má- 70 sik végén (o') fej, alatta pedig (0"') beugró nyak van. A (b') zárredőnek az (0') reteszfejnek megfelelő (y) hosszrése és az (o'") retesznyaknak megfelelő köralakú
