107232. lajstromszámú szabadalom • Telep kátrányos, illetve bitumenes folyadékkal telített burkolási kövek előállítására ásványi anyagokból sajtolt testekből

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107332. SZÁM. — VlII/a. (Xll/f.) OSZTÁLY. Telep, kátrányos, illetve bitumenes folyadékkal telített burkolási kövek előállítására ásványi anyagokból sajtolt testekből. Kardos Iván építész Budapest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 2-ika. Més zhorn ok kövek n.ek kátrányos anya­gokkal, bitumennel vagy effélével való te­lítése és ily módon átitatott köveknek út­építésre való felhasználása több év óta is-5 meretes. Az ily módon előállított útburkolati kö­vek a gyakorlatban nem váltak be. Ennek főbb okai voltak 1. hogy a gyártás és az előállított útburkolati anyag túldrága 10 volt ós 2. hogy a kövek gyártása neim volt megbíziható módon keresztüvihető. ad 1. A gyártás és burkolati anyag túl­drága volt: a) mert a mészhomokkő gyártás minden 15 fázisa alkalmazásra került, tehát úgy a nyersanyag keverése, az égetett mész őr­lése', annak gőzzel való hidratizálása, a koll őrjárat útján való újbóli keverés, a mészhomokkövek szokásos méreteivel való 20 kisajtolás-, valamint ezen téglák keményí­tése nagynyomású kazánokban, mihez fel­tétlenül szükséges hatalmas gőzfejlesztő kazán és gőzgép; b) mert az említett módon előállított 25 mészihomokkőtéglák az átitatás előtt fala­zott szárítókamrába jutottak, amelyben a szárító térrel közvetlenül összeköttetésben álló, nyilt lángú tüzeléssel igen hosszadal­mas (8—10 órán keresztül) nagy tüzelő-30 anyagpazarlással rendkívül egyenetlenül (a tégláknak a tüzeléshez való helyzetétől függően) száríttaittak ki; c) inert az átitatás az egyébként szoká­sos módon úgy történt, hogy (körülbelül 35 4500 téglából álló) rakomány számára kü­lön kazánban igen nagy mennyiségű te­lítő anyagot (körülbelül 24.000 kg. bitu­ment) kellett megolvasztani és a fekvő teiítőkazánba átnyomni, bár a téglák telí­tésére a megolvasatott mennyiségnek csak 40 egy törtrésze (2500—3000 kg) szükséges, úgy hogy rendkívüli tüzelőanyagpazarlás adódott és a telítés is rendkívül gazdaság­talan módon igen hosszú (8—10 órányi) időtartaniot vett igénybe. 45 ad 2. A gyártás eddig megbízhatatlan volt: a) mert a szokásos mészhomokkövek előállítására való telepeken nem gondos­kodnak arról, hogy a köveknek az útbur- 50 koló anyagoknál rendkívül fontos egyen­letes porozitása és homogenitása, bizto­sítva legyen, úgy hogy a kemónyítésnél, illetve gőzölésnél a mész-szilikátok kép­zése egyenetlenül megy végbe éis ennek 55 folytán a telítőanyagfelvétel és ezzel a készre telített kövek rugalmassága is kü­lönböző ; b) ment a mészhomokkőgyárakból ka­pott formakövek méretei egymás között 60 nem teljesen egyenlők és a formakövek nem maradnak sértetlenül élesélűek, ami­nek a magasépítkezéseknél alkalmazott tégláknál (melyek 8—10 mm vastagságú habarcsrétegbe helyeztetnek) nincs jelen- 65 tősége, az útépítésnél azonban feltétlenül szüksége®, mert a köveket kemény alap­zaton lehetőleg szorosan csak egy réteg­ben helyezik el; c) mert a keményítés kívülről hozzáve- 70 zetett nagy (körülbelül 8 atm.) nyomással, még azon esetben is, ha, a gőzölés időtar­tamát leszállítjuk, majdnem mindig rideg kövekre vezet, melyek a telítés után is ri­degek maradnak, tehát útépítésre, mely 75 rugalmas ós szívós köveket igényel, alkal­matlanok, emellett a keményítés az egyes kazántöltéseknél más és más, mert a nyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom