107231. lajstromszámú szabadalom • Filmvetítő készülék egyenletesen és folytonosan mozgó filmszalaghoz
Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107231. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Filmvetítő készülék, egyenletesen mozgó filmszalaghoz. Jeney Viktor festőművész Budapest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 1-je. Az ismert filmvetítő készülékeknek általában a fénynyaláb útjában a filmszalag haladásával szinkrón forgó olyan tárcsájuk (ú. n. zárólapjuk) van, amely át-5 látszó és átlátszatlan körcikkekből áll. Az átlátszó körcikkek akkor kerülnek a fénynyaláb útjába, amikor valamely filmmező teljes egészében éppen a fénykapu elé jutott. Mindaddig, amíg a következő 10 filmmező szintén ugyanebbe a helyzetbe nem kerül, egy átlátszatlan szektor a fénynyaláb útját elállja, mely idő alatt a vetítőernyő sötét. Ennek az időszaknak megrövidítésére és az egyes filmmezőknek 15 az átvilágítási időszak alatti pontos beállítására máltai keresztes hajtószerkezetet alkalmaznak, mely a filmszalagot, ennek áttöréseibe kapaszkodó fogaskerekek közvetítésével, lökésszerűen továb-20 bítja. Az alkalmazott sebességek akkorák, hogy a vetítőernyőn másodpercenkint pl. 16 kép ugrásszerűen követi egymást, amint azt már említettük. Ez a megoldás a mozgásfolyamatok természetes egymás-25 utánját csak durván adja vissza, ami a vetített kép kellemetlen vibrálásában és ennek a szemre kifejtett káros hatásában nyilvánul. A találmány célja már most olyan 30 filmvetítő készülék létesítése, amely egyenletesen és folytonosan mozgó filmszalaggal filmmezőeként álló képet ad. A találmány szerint a máltai keresztes h ajtószerkezetet elhagyjuk, a filmszala-35 got egyenletesen és folytonosan mozgatjuk és a fénykapu előtt elhaladó egyes fihmmezőket nem közvetlenül vetítjük a tárgylencsére, mint eddig, hanem mozgó tükör-elrendezés útján, esetleg egyéb szerkezeti alkatrészek közbeiktatásával. A 40 mozgó tükörnek mindig csak egyik része végzi a vetítést; ez a tükör-rész szinkrón mozog a filmszalaggal és álló képet tükröz a tárgylencsére mindaddig, amíg a filmmező a kétszeres filmmező-magas- 45 ságu fénykapu előtt a közvetlenül megelőző filmmező helyét el nem foglalja. Ezután a következő filmmező vetítése céljából a mozgó tükör egy másik része olyan gyorsan lép az előző tükör-rész el- 50 indulási helyére, hogy az átmenetet az egyik filmmezőről a következőre a szem egyáltalán nem érzékeli. A fénynyaláb periodikus megszakítására vagyis a vetített kép elfedésére tehát nincs szükség, 55 úgy, hogy a zárólapot is elhagyhatjuk. A filmszalag egyenletes mozgatása folytán annak élettartama hosszabb, mint az eddig rángatott és ezért gyakran szakadó filmszalagoké. 60 A mellékelt rajzok a találmány szerinti készülék egy foganatosítási alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a megoldási elv vázlata. A 2. ábra a filmszalaggal szinkrón mozgó 65 tükör vázlatos felülnézete. A 4. ábra a mozgó tükör vezető pályájának, a vezérfelületnek kiemelkedő szakasza hosszmetszetben, síkba, fejtve, nagyobb léptékben. Az 70 5. ábra a metszet a 3. ábra (x—x), vonala szerint, síkba fejtve, a 4. ábra léptében. A 6. ábra a mozgó tükörelrendezés tengelyirányú • metszete, a 4. ábra léptéké- 75 ben. A 7. ábra a mozgó tükör-elrendezés felülnézete. A
