107220. lajstromszámú szabadalom • Repülőrakéta

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 107220. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőrakéta. Tiling Reiuholtl repülőállomás főnök Osnabrück. A bejelentés napja 1931. évi május hó 23-ika. Az eddig ismeretes repülőrakétákkal nem lehetett gyakorlati eredményeket elérnünk, mert a leszállás lehetősége egyáltalán nem volt biztos. A közönséges re-5 piilőművekkel ellentétben, amelyeket csayarkerekük húz, a repülőrakétákat a hátrafelé kilövelődő nagynyomású gázok lökőereje tolja, miért is a repülőrakéta az egyes pályából mindig kitérni igyek-10 szik. A találmány e hátrányokat oly módon küszöböli ki, hogy égés közben, a rakétatörzs hátsó részében, a test súlypontja mögött hagyjuk a leszálláshoz szükséges hordfelületeket, amelyek azután, 15 mint ilyenek, csupán akkor lépnek működésbe, ha a rakétaüzem már befejeződött. Ekkor ezek a hordfelületek, vagy előre tolódnak, vagy elfordulnak, vagy szétterülnek. A repülőtest tehát az első fázisban 20 mint lövedék, a második fázisban azonban, mint repülőgép működik. A rajzok a találmány szerinti repülőrakéta néhány kiviteli alaikját vázlatosan tüntetik fel. Az 25 1. és 2. ábra eltolható hordfelületű repülőrakéta oldal-, ill. elülnézete. A 3. ábra elforgatható szárnyú rakéta oldalnézete. A 4. és 5. ábra széttárható szárnyú kivi-30 teli alak két oldalnézete, a szárnyak két különböző állásában. Az, 1. ábra szerint az (a) törzsnek (b) eltolható szárnyai vannak. A szárnyakat a repülőfelületeikbe épített (c), (cl) vet-35 zérlőszervek befolyásolják, amelyeket a repülőtest hátsó vége közelében rendezünk el. A hordfelületeket példaképen úgy rendezhetjük el, amint ezt a 2. ábrá'ból is láthatjuk, hogy azok alsó végei hegyes szöget képeznek. A hordfelületeket 40 egymásközt támaszok feszítik ki, hogy evvel kimerevítést nyerjünk. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (b) hordfelületek az (e) csapokban csuklósan kapcsolódnak az (a) törzshöz. Az (f) ra- 45 kéták itt is ugyanúgy, amint a 2. ábra jelzi, középütt, egymás alatt vannak. A törzsnek alsó toldatot adhatunk, amely ugyancsak rakéták felvételére szolgál és pótosö'veket tartalmazhat, amik a fő 50 hajtócső függélyes síkjába esnek, a középtengellyel párhuzamosan sorjázottak és egymáshoz képest lépcsőzetesen vannak elrendezve. Ha már valamennyi rakéta kiégett, 55 akkor a hordszárnyakat a vezetőülésről csavaráttevéssel, emeltyűrudazattal, vagy önműködőlég toljak, ill. forgatjuk el. Ha oly hordfelületeket alkalmazunk, amelyek végei hegyes szögbe futnak ki, 60 akkor evvel a torziót csökkentjük. Ezen a réven egyszersmind akár igen vékony hordfelületeket! alkalmazhatunk. Minthogy a rakéitaímű repülősebessége szerfölött nagy, a vezető az eddigi nagyságú 65 kormányokkal nem is tudhat kormányozni. E hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy a (c) kormányokba kisebb (cl) kormányokat eresztünk be és nagy sebességeknél ezeket használjuk, míg a nagy kor- 70 mányokat ugyanúgy, mint az eddig ismeretes repülőművek esetében, kisebb sebességeknél, valamint siklórepüléskor használjuk. Az igen nagy sebességű repülés alkalmával tehát a normális felületeknek 75 csupán kis részét működtetjük, siklórepüléskor azonban vagy csupán a nagy kormányt használjuk, vagy egyszerre