107218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cementégetés nyersanyagainak előkészítésére

Megjelent 1933. évi szeptember hó 5

7-én. íAGYAR KIRÁLYI jKQgj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107218. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás a cementégetés nyersanyagainak előkészítésére. F. L. Smidth & Co. A. S. Kopenhágra. A bejelentés napja 1932. évi janius hó 3-ika. Dániai elsőbbsége 1931. évi junins hó 3-ika. A cementgyártásnál a kész termék minősége többek között függ a nyersanyagszemcsék egyneműségétől. Ezért nagyon fontos, hogy a következőkben mésznek és 5 agyagnak nevezett nyersanyagokat nagyon bensőén elporítsuk és összekeverjük és emellett oly módon kezeljük, hogy az anyagnak az égetőkemencén át való továbbítása közben a keverék ne bomoljék 10 szét alkotóelemeire. A nyersanyagok elporításának és összekeverésének ismert eljárásai a nyersanyagokban foglalt vagy hozzájuk adott víz mennyiségének megfelelőleg nagyjából két csoportba oszt-15 hatók: a száraz és nedves eljárásokra, melyeknél a víztartalom a száraz anyag mennyiségére vonatkoztatva 0—25%, illetve 50—60%. A víztartalom alsó határánál a száraz eljárások különböző hát-20 rányokkal kapcsolatosak, így pl. a, keverék alkotórészeire válhat szét és anyagveszteség állhat elő, többek között azért, mert a tüzelőanyag égési termékei nagyobb mennyiségű, finom szemcséjű, fel-25 használható anyagot visznek ki magukkal az égetőkemencéből. Igaz, hogy a nedves eljárások egynemű, finom szemcséjű és állandó keveréket adnak minden jelentősebb anyagveszteség nélkül, de a 30 nyersanyagok nagy víztartalma következtében jelentősen nagyobb tüzelőanyagfogyasztást igényelnek, mint a szárazeljárások. A találmány főcélja a száraz és a nedves 35 eljárások jó tulajdonságainak kombinálása és ezen eljárások hátrányainak kiküszöbölése. Ezt a feladatot a találmány értelmében a cél elérésére alkalmas szerves folyadék alkalmazásával oldjuk meg, 40 asmikor is a nyersanyagokból, szemcsés alakban és aránylag kis víztartalommal egynemű, finomszemcséjű, állandó keveréket nyerünk. Az eljárást vagy folyamatosan, vagy megszakításokkal foganatosíthatjuk. A szerves folyadék alkal- 45 mazásának példaképpen a következő változatait ismertetjük: a nyersanyagok meszét és agyagját külön-külön poritjuk el a szerves folyadékkal és a két pépet keverjük, majd keverés közben vizet 50 adunk az elegyhez; vagy a nyersanyagokat külön-külön porítjuk el és mossuk és pedig a meszet a szerves folyadékkal, az agyagot pedig vízzel, majd a két pépet öszekeverjük; vagy mindkét nyersanya- 55 got együtt poríthatjuk és keverhetjük a szerves folyadékban, majd keverés közben vizet adunk hozzájuk. Mindegyik esetben, midőn a víz és a szerves folyadék érintkezésbe kerül egymással, a szerves 60 folyadék tiszta állapotban felszabadul és csaknem teljesen kiküszöbölődik és ezzel egyidejűleg szemcsés, kismértékben képlékeny, egynemű keverék képződik az agyagból, mészből és vízből és a keverék 65 csak néhány százalék maradékot tartalmaz a használt szerves folyadékból. A szemcséket közvetlenül az égetőkemencébe vihetjük, ahol a szerves folyadékmaradékot tüzelőanyagnak használjuk 70 fel, vagy az égetés előtt elpárologtatással kiűzhetjük a szemcsék víz- és szerves folyadéktartalmát és az utóbbit a gőzök megsűrítésével visszanyerhetjük. A találmány céljainak elérésére hasz- 75 nált szerves folyadékoknak elsősorban a következő követelményeknek kell eleget tenni: 1. Vegyileg nem hathatnak a nyersanyagokra, 80