107213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék különféle anyagok önműködő mérlegelésére

_ 2 — és a dolj köpenyére teríthessék a dohányt. Elvileg teljesen hasonló szerkezetet használhatunk egyéb anyagoknak, pl. teá­nak, stb.-nek az (1) kamrából való kiszál-5 lítására, csupán a köpenyén tűkkel ellá­tott (2) dcb helyett, kellő számú hosszho­ronnyal vagy léccel ellátott dobot kell al­kalmaznunk. A (B) készülék két (9) és (10) szíjko-10 rongból, valamint a (11) végtelen szalag­ból (1. és 2. ábra) áll. A (C) készülék egy szekrényt képez, amibe két (12a) és (12b) mérleget építünk be. Ezeknek (13a) és (13b) mérőcsészéik vannak. A baloldali 15 mérlegnek (2. ábra) (14a) és (15a), a jobb­oldalinak pedig (14b) és (15b) kontaktus­rugói vannak. Ezen rugók célját alább részletezzük. Tegyük fel, hogy az (A) készülék üzeim-20 ben van. Ekkor a dohány a (3) nyílásból a (11) szalagra hullik, amely a (9) és (10) dobok körül, pl. a tollas nyíl irányában jár és tehát az anyagot a jobboldali (13b) mérlegcsészébe juttatja. 25 A (13b) csésze végezetül akkora tömegű anyaggal telik meg, hogy a (16b) súly megemelődik és (12b) mérlegkar elfordul. Ez az elfordulás a két (14b) és (15b) kon­íaktusrugót érintkezésbe hozza egymás-30 Sal, amit valamely, a 2. ábrán fel se tün­tetett, pl. elektromágneses készülék kivál­tására használhatunk. E készülék a (11) szalagot úgy vezérli, hogy ez az ellenkező értelemben, vagyis a 2. ábrában tollatlan 35 nyíllal jelzett irányban haladjon, mikor is az (A) készülékből folytatólagosan a (11) szalagra hulló anyag most már a bal­oldali (13a) mérlegcsészébe jut. Mialatt a baloldali csésze telik, azalatt a jobboldali 40 (13b) csészét vagy szabad kézzel, vagy pedig tetszőleges önműködő berendezések segélyével kiürítjük és a csészét azután a (12b) mérleg-karon elfoglalt nyugalmi helyzetébe hozzuk vissza. 45 Midőn a (13a) csésze telik meg anyag­gal, akkor a (12a) mérlegkar fordul el, a (14a) és (15a) kontaktusok érintkeznek egymással és a (11) szalag, a fentebb jel­zett módon, ismét váltja haladásirányát, 50 úgy hogy attól kezdve az anyag újból a jobboldali (13b) egeszébe kerül, miközben a (13a) csésze kiüríthető. Megjegyzendő, hogyg a (14a) és (15a), illetve (14b) és (15b) kontaktusrugópáro-ic 55 hatása abban a pillanatban bekövetkezik, amint a megfelelő csésze a meghatározott súlyú anyaggal megtelik. A kontaktusok érintkezését követőleg azonban még a 2. ábrában jelzett „c—d" oszlopmagasságú anyagmennyiség is az illető csészékbe 60 hullik. Említettük már, hogy a szokásos táplálószerkezetek az anyagot meglehetős egyenletességgel osztják el és hogy a nyert aiiyagíolyam egyenlő szakaszainak súlyai + 5% határon belül megegyeznek 65 egymással. Ebből következőleg a „c—d" oszlopnak súlya mindenkor azonos lesz és legfeljebb ezen oszlopsúlyra vonatkoz­tatott + 5% eltérésre kell számítanunk. A ,.c—d" oszlop súlyeltérései az- anyag- 70 nak arra a teljes adagsúlyára oszlanak el, amelyeket az illető készülékben mértünk, úgy hogy a leírt eljárás szerint a lemé­rést tetszőleges pontossággal eszközölhet­jük. iShhez csupán arra van szükségünk, 75 hogy az anyagnak táplálási sebességét a mindenkori mért adagok nagyságának mérvéhez szabályozzuk, mikor is a „c—d" oszlop abszolút súlyát és evvel egyetem­ben a lehetséges mérlegelési eltéréseket, 80 el d r e meghat ár o-zh a t juk. A leírt mérlegelési eljárást ezek szerint két mérleg segélyével foganatosítjuk, amelyekbe az anyag" az (A) készülékből folyton táplált (11) végtelen szalag segé- 8-5 lyével jut. A folytonos anyagtáplálás fo­kozza a teljesítményt és leegyszerűsíti az önműködő mérleg szerkezetét amaz ön­működő mérlegekkel szemben, amelyeket már említettünk és amelyek munkája 90 szükségképpen avval jár, hogy az anyag­folyamot minden egyes mérés alkalmával meg kell állítanunk és a kiömlésit el kell zárnunk. A találmány szerinti önműködő készü- 95 lék egyik szerkezeti példája a 3—7. ábrá­ból látható. A 3. ábra szerint az (A) készülékből a (11) végtelen szalagra jut az anyag, amely felváltva, bármely irányban hajt- 100 ható, még pedig az egymással ellentétes irányban folyton forgó (17a) és (17b) do­bok segélyével, amelyeket a (18a) és (18b) tengelyekre ékelünk és a hasonlóképpen ékelt (19a) és (19b) fogaskerekekkel ho- 105 zunk kapcsolatba egymással. A (16a) és (17b) dobokat a (20) főtengelyről hajthat­juk, a (21) és (22) szíjkorongok, valamint a (23) hajtószíj segélyével. A (24) csap körül csuklósan van 110 ágyazva a (25) emeltyű, illetve inga, amelynek felső, kettős karja (26a) és (26b) görgőkben végződik. A (25) inga célja, hogy a (11) szalagot, a (26a) és (27b) görgők segélyével, vagy a (17a) 115 vagy a (17b) dob ellenébe szorítsa, mikor is a (11) szalag, megfelelőleg az egyik, vagy másik irányban forgásba jut. Ab--

Next

/
Oldalképek
Tartalom