107195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos alkáliszilikáthidrátok előállítására
— 6 — hogy a kovasav és a nátriumoxid aránya 1:1 legyen, hanem hogy előnyös lehet, ha a kristályositódást oly oldatokból végezzük, melyekben a kovasav ós a nátrium-5 oxid, illetőleg valamely más alkálioxid aránya l:lkől jelentékenyen eltér. Némely esetekben olyan munkafeltételek adódhatnak, amelyekben a kristályokhoz tapadó anyalúg kristályosítása az 10 anyalúg főtömegének mechanikai elválasztása után nem végezhető könnyen a leírt módon hűtéssel és, illetőleg vagy a kristályok szárításával. Ilyen eset pl. az, ha a fő kristályosítási folyamatot különö-15 sen erősen alkáliás anyalúgban végeztük vagy ha az anyai ág fertőzményeket tartalmazott. Az ilyen nehézségeket rendszerint átkristályosítással háríthatjuk el, mellyel az újra képezett kristályokhoz ta-20 padó folyadékban a fertőzményelc koncentrációját csökkentjük, vagy pedig a • kristályos részeknek az illető hidrát oldatával vagy hasonnemű oldattal való mosása útján. A visszamaradó mosó folyadé-25 kot az anyalúgok kristályosításánál szokásos módszerekkel szilárd alakra hozhatjuk. Mindkét eljárással meglehetősen tiszta termékekhez jutunk. Szakértőnek magától értetődik, hogy az 30 eljárás foganatosításához szükséges munkafeltételek megválasztását lényegesen megkönnyíti, ha az egyensúlyokat a fázisszabály szerint figyelembe vesszük. Ezt a kifejezési módot választva, az eljárás 35 egész általánosságban minden olyan rendszer számára, melyet a két komponens, víz- és alkáliszilikát, a kovasav és alkálioxid meghatározott aránya által fejezhető ki, a következő pontokat foglalja magá-40 ban: 1. A megadott arányú alkáliszilikát stabil vizes oldatának előállítását oly koncentrációnál, mely két határérték között van. A koncentráció felső határát a változatlan keveréknek azok a pontjai szabják 45 meg, amelyeken a mindenkor előállítandó hidrát a rákövetkező alacsonyabb hidráttal (vagy az illető hidráthoz hasonló fázisszabályarányban álló vegyülettel) az oldattal ós a gőzzel együtt stabil egyen-50 súlyban állhat meg, míg az alsó határt azok a pontok állapítják meg, amelyeken az illető hidrát a rákövetkező magasabb hidráttal (illetőleg az illető hidráthoz hasonló fázisszabályarányban álló vegyület-55 tel) az oldattal és a gőzzel együtt stabil egyensúlyban állhat meg. 2. Ennek az oldatnak addig a hőmérsékletig való lehűtését, amelyen a kristályosodás bekövetkezik. 3. Ennek az oldatnak a kívánt hidrát finom szemcséinek megfelelő mennyiségé- 60 vei való beoltását, oly célból, hogy a hidrátot kristályosodásra késztessük. 4. A hő elvezetését egyidejű kavarás közben oly mértékben, ho«y a kristálycsiráknak csaknem egyenletes növekedését érjük el. 5. Az 65 anyalúg főrészének mechanikai eltávolítását, ha a kristályok a kívánt nagyságot elérték. Végül 6. a kristályokhoz tapadó anyalúg kristályosítását a kristályok egyidejű mozgatása közben, úgy hogy az 70 anyalúg lényegileg a kívánt kristályok homogén adaléka gyanánt jelenik meg. A kristályosítást a víz elpárologtatósával is végezhetjük, miután az oldatot oly hőmérsékletre hoztuk, mely a mindenkor 75 kívánt hidrát stabilitási terét a jelen kétkomponensrendszerben megállapító határokon belül van. Szakértőknek, akik a fázisszabály elméletét és alkalmazását ismerik, természetes lesz, hogy nem tudunk 80 általános érvényű adatokat szolgáltatni azon feltételek tekintetében, amelyek valamely meghatározott hidrát előállításánál szükségesek ahhoz, hogy azoknak a különböző feltételeknek megfeleljünk, melyek 85 valamely alkálisszilikáthidrát:iak a fentemlített kétkomponensrendszernél bonyolultabb rendszerekből való kristályosításánál fellépnek. Ilyen esetek mutatkozhatnak pl. olyan rendszernél, mely jelenté- 90 keny mennyiségű konyhasót (NaCl) és, illetőleg vagy más fertőzményeket tartalmaz. Más efajta eset az, ha a kovasav és az alkálioxid viszonya a kiindulási oldatban más, mint a leválasztott tiszta kris- 95 tályokban. A fentiekben megadott példákat három- vagy többkomponensrendszereknek kell tekinteni. Ha a két példa munkafeltételei egy rendszerben egyidejűleg állnak fenn, akkor ezt a rendszert négy- io< vagy többkomponensrendszerkónt kell kezelni. A fertőzmények természete, koncentrációja és mennyisége szerint, illetőleg a kovasavnak és alkálioxidnak a kiindulási IOÍ oldatban való aránya szerint a határfeltételek és az az idő. amelyben valamely meghatározott vegyületet kaphatunk meg, különbözők. Így pl. ismeretes, hogy alkálifeiesleg, vagyis olyan arány, amelyben a m kovasav az alkálioxidhoz képest kevés, bizonyos esetekben a kristályok növekedésének sebességét fokozza. A találmány új, kereskedelemképes alakú alkáliszilikáthidrátokra, valamint az előállításukra való 11 eljárásra vonatkozik. Természetes, hogy a
